A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

Bényei Miklós A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken /. A Magyar Tudós Társaság alapítása Mindnyájunk emlékezetében úgy él az 1825-27-es országgyűlés, hogy ekkor alapította meg Széchenyi István a tudományos akadémiát. A diéta többi eseményét nagyrészt elhomályosította az idő; ez viszont változatlan fénnyel ragyog. Az intézmény a nemzeti mozgalom megélénkülésének terméke, de belejátszott létrejöttébe a polgári fejlődés meggyorsításának követelménye is.

l A tudós társaság, a tudományos akadémia régi igény Magyarországon: az 1730-as évek óta ismeretesek a kezdeményezések. A18. század végétől már konkrét, részletes tervezetek is készültek (Academia Augusta - 1770, Bessenyei György - 1781, Révai Miklós - 1790, Fejér György - 1807, Teleki László gróf- 1806, 1810, Jankovich Miklós - 1816), a 19. század elején pedig néhány adomány, alapítvány (Sándor Istváné, a Marczibányi és a Vitéz családé) az anyagi alapok megteremtését célozta.

2 Fontosnak tartotta egy tudományos központ létrehozását az 179 l-es országgyűlésről kiküldött tanügyi rendszeres bizottság munkálata, valamint - ennek nyomán - a második Ratio Educations is.

3 „A Nemzeti Múzeum felállításáról és a magyar nyelv művelését előmozdító más intézkedésekről" szóló 1808:8. törvénycikkely szintén megfogalmazta, azaz törvénybe iktatta „egy tudományos társaság" alakításának szükségességét.

4 Erre támaszkodva javasolta 1812-ben Józsefnádor a rendeknek - Nemzeti Múzeum állapotáról benyújtott jelentésében -, hogy a következő országgyűlésen tűzzék napirendre a Tudós Társaság (Erudita Societas) ügyét. Egyúttal kérte azt is, mérlegeljék, hogy e társaságot a Múzeum keretében állítsák fel.

5 A nádornak kedvenc eszméje volt ez a társítás - majd látni fogjuk, a diétái követek körében is akadtak hívei -; úgy vélte, célszerűbb lenne egyetlen tudományos intézményt fenntartani.

6 A magyarországi tudományos élet képviselői és a politikai vezetőréteg jobbjai egyre inkább felismerték, hogy a magyar kultúra, a magyar nyelv, irodalom és tudomány fejlődése 1.VÖ.Ä. Várkonyi Ágnes: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása 1825-1831. = AMagyar Tudományos Akadémia másfél évszázada (Bp., 1975) 21-22. (A továbbiakban: R. Várkonyi - /.) 2. Az akadémiai kezdeményezésekről, tervekről összefoglalóan ír R. Várkonyi 1. 15-23. Korábban: Szász Károly: Gróf Széchenyi István és az akadémia megalapítása (Bp., 1880) 12-39. L. még: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. században Magyarországon (Bp., 1980) 142-144., 562-571.; uő: Akadémiai tervek a 18. századi Magyarországon. = Történelmi Szemle, 1979. 2. sz. 343-354.; Balogh Jenő: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása. = Budapesti Szemle, 1925. 200. köt. 166-171.; Viszota Gyula: Mi indította Széchenyit az Akadémia megalapítására? = A Szent István Akadémia Értesítője, 1925. 74-79. (a továbbiakban: Viszota, 1925). 3. A rendszeres bizottság munkálatának vonatkozó részéről: Szekfű Gyula: Bevezetés. = Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. 1790-1848 (Bp., 1926) 57-58. - Ratio Educationis. (Ford. Mészáros István. Bp., 1981) 290. 4. Magyar törvénytár. 1740-1835. évi törvénycikkek. Bp., 1901.407. (a továbbiakban: Magyar törvénytár, 1740-1835). Említi Hajnóczi R. József: A Magyar Tudományos Akadémia törvényhozásunkban. = Akadémiai Értesítő, 1913. 64-65. 5. Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története, 1802-1867 (Bp., 1981) 94. 6. Említi Berlász J. i. m. 104. 451