A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Tóth Béla: Erasmus szerepe a magyarországi református iskolázásban

lanchtonisták kriptokálvinizmusát, az antitrinitáriusokat, és ismerjük szerepét Újfalvi Imre antidogmatizmusában. Különösen az erdélyi antitrinitáriusoknak lehetett kedvelt olvasmánya, akik racionális dogmakritikájukban az Alkorán mellett a humanizmus vívmányait, Erasmus gondolatait is felhasználták meggyőződésük alátámasztására. Basilius István (1525 [?]-1592) az unitárius tanokat Erasmus műveire, többek között a Colloquiáxa hivatkozva népszerűsítette. Tudjuk azt is, hogy Toroczkai Máté (1553-1616) unitárius lelkész és szuperintendens könyvei között több antitrinitárius eszmeiségű mű mellett megvolt Erasmus Adaciája s a parafrázisok egy 1524-es bázeli kiadása.

39 Mindezeken tűi jelentősek és jellemzőnek mondható Erasmus hatása az iskolai auktorok kiválasztásában is. A legjellemzőbb talán Terentius ajánlása a De ratione studii c. kis tanulmányában: „... inter Latinos quis utilior loquendi quam Terentius?"

40 Lejjebb: „purus, tersus, et quotidiano sermoni proximus." Tehát egyaránt alkalmas a tiszta erkölcs, a jó stílus és az egyszerű beszéd példaképének. Meg vagyok győződve, hogy Terentius hosszú élete a protestáns iskolákban az ajánlásnak, valamint Melanchton Erasmus-kedvelésének köszönhető mind az evangélikusok, mind a reformátusok iskoláiban. Honterus már 1545 táján megjelentette (RMNY 61.) a genfi iskolák rendjét szabályozó 154l-es Ordonnence-ában Kálvin is olvasandónak mondja. A katolikusok iskoláiban is kedvelték.

41 Olvasását Maróthi is ajánlja Opinionesében. Sinai Miklós az Andriáról 1782-ben előadásokat tartott. A „praelectio"-k kézirata a kollégium könyvtárában fennmaradt (R 509.101). Hat vígjátékát Budai Ézsaiás is kiadta 1795-ben Debrecenben két kötetben (839 + 5 nyolcadrét lapon) megemlítve a 110 évvel korábbi lőcsei kiadást, egy 1779. évi zweibrückeni (Bipontinus) kiadás alapján, közölve a megértéshez szükséges irodalmi tudnivalókat s a M. Antonius Muretus-féle tartalmi kivonatokat. A darabokat az ő latin nyelvű jegyzetei kísérik. Mindezek ismeretében igazat adhatunk Klaniczay Tibornak, aki Erasmus hatását a 17. századi Magyarországon „hatalmas méretű"-nek mondja (i. mű, 304. 1.) Nagy szerepe van a nagy írónak pl. a sztoicizmus elterjedésében is, különösen annak korai fázisában. Mathaeus Fortunatus, Broderics István titkára 1522-ben Erasmus nyomán adja ki Velencében Seneca Naturalium Quaestionum Libri VII. c. munkáját (RMK

III. 252) kijavítva mestere kiadásának hibáit is.

42 De végeredményben a Dicta Catonisis a vulgarizált sztoikus erkölcstant hirdeti hazánkban 1539-től, első magyarországi megjelenésétől. Erasmus sztoicizmusa ott tükröződik a reformátorok tanításaiban és magatartásában is, pl. a Szenczi Molnáréban. * De természetesen hatott Erasmus a református (protestáns) iskolázásra nemcsak tartalmi, nevelési, morális szempontból, hanem stilisztikai, olykor műfaji téren is. A dialógus műfaj pl., bár ókori eredetű, elterjedését az ő munkáinak, jórészt éppen a Colloquiának köszöni, vagy az olyan drámai hangú megnyilatkozásának, minta Dialógus de Julio secundo..., mely Szegedi Kis István Speculum Romanorum pontificum c. műve második kiadásában (1582), RMK III. 36. L. Keserű B. i. m. 37. L. Bán Imre: Melius Juhász Péter. In Eszmék és stílusok, (Budapest, 1976.) 75. Bán Imre tanulmányában idevonatkozókig Pirnáth Antal: Die Ideologie der Siebenbürger Antitrinitarier in der 1570-er Jahrer (Budapest, 1961.) c. monográfiájára támaszkodik. 38. Esze T. i. m. 45, Gerézdi Rábán: Erasmus és az erdélyi unitáriusok. (Bp. 1947.) 9. 39. Dankanits Ádám: Toroczkai Mátéról. In: Acta Históriáé Litter

orum Hungaricarum, (Szeged, 1969), 107-109. 40. Említett sárospataki kiadás, 161. 41. Terentius magyarországi „karrier"-jét részletesen megrajzolta Maróthi Egon Terentius Az élősdi c. műve (Budapest, 1961.) kísérő tanulmányában. 42. L. Trencsényi Waldepfel Imre: Erasmus és magyar barátai, (Budapest, 1941. Officinia Képeskönyvek) 59. 447