A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Tóth Béla: Erasmus szerepe a magyarországi református iskolázásban
De ott olvassuk Erasmus nevét abban a jegyzékben is, melyet Csokonai a Magyar Merkúrban 119A októberében adott közre, s melyben kiadásra tervezett munkáit sorolta elő. A felsoroltak közt 14. pontként ott van „ A' Bolondság dicsérete" tervezett fordítása, 22 tervét sajnos nem tudta megvalósítani. Ezután csak hosszú idő múlva merül fel Erasmus neve a hazánkban megjelenő könyvek között. Hittrich Ödön 1900-ban kiadott Latin olvasó- és gyakorló könyvében jelentetett meg pár részletet a Colloquiáből, előszavában megindokolva választását. * Tudomásunk van arról is, hogy Erasmus művei az iskolákon túl a 16-17. század folyamán ott forogtak tudománykedvelő főemberek, értelmiségiek, polgárok kezében. Nádasdy Tamás „főszolgájáról", Perneszith Györgyről, akinek könyvtárjegyzéke fennmaradt, tudjuk, hogy könyvei között több Erasmus-mű is volt, s azokból a rájuk szoruló diákoknak kölcsön is adott. 23 Olvasta műveit Zay Ferenc is. 25 Könyvei megvoltak Apafi Mihály könyvtárában. 25 Esze Tamás említi (i. m. 45.1.), hogy a Colloquia 1607-ben megvolt Miskolczi Csulyak István (1575-1645) zempléni esperes könyvei között. A több helyen lelkeszkedo Nadányi János (1641-1707) peregrinációba induló fia figyelmébe ajánlja a Colloquiát. 26 Dienes Péter erdővidéki esperes fiával, a később jeles íróvá fejlődött Józseffel (1699-1763) annak gyermekkorában Cicerót és Erasmust kezdte olvastatni. 27 De szép számban szerepeltek Erasmus művei az evangélikus és református iskolák könyvtáraiban is. Ott voltak művei a bártfai evangélikus iskola könyvtárában, 28 s nyilván a többi nagy evangélikus iskoláéban és a könyveit kiadó nyomdákkal rendelkező városokéban (Brassó, Lőcse, Szeben). A debreceni Kollégium könyvtárának abban a jegyzékében, amelyet Maróthi György állított össze 1742-ben, Erasmusnak három műve található hét példányban, az Innotationes in Novum Testamentum (2), Apohtegmata (3), Colloquia (2). 29 Jelenleg mintegy 35 Erasmuskiadás található a katalógusban jóval több példányban, a latin nyelvűeken kívül kilenc különböző nyelvű fordításban. Igen érdekes köztük az Encomium Moriae egy 1522-es strassburgi kiadása két possessor nevével s az összes lapszéleken rendkívül sűrű apróbetűs megjegyzésekkel. Tudjuk, hogy a sárospataki könyvtár az iskola elűzetése, bujdosása következtében a 18. sz. fordulóján gyakorlatilag megsemmisült, ennek ellenére a Nagykönyvtár jelenlegi állományában a 16. századból 21 latin és egy német, a 17. századból 17 latin és egy magyar, a 18. századból 18 latin nyelvű Erasmus-kiadás található, a 17. századiak között a már említett sárospataki kiadás is. A kisebb református iskolák közül pl. a szatmári„schola illustris"(gimnázium) 1754-ben 22. Csokonai kritikai k., Költemények I., sk. k. (Budapest, 207.) 23. Perneszith könyvtárjegyzékével Kovács Sándor Iván és Borzsák István foglalkozott: =ITK 1962,83-89. és 628-632.1. legújabban pedig Zsindely Endre a Die Botschaft Zwingiis gestern und heute c. kiadvány (Budapest, 1985.) 105. és 109. lapjain. 24. Thallóczy Lajos: Csömöri báró, Zay Ferenc, 1505-1570 (Budapest, 1885), Magyar Történelmi Társulat kiadása 29-30. 25. Thallóczy Lajos: Apafi Mihály udvara, = Századok, 1878., 579. 26. L. Géresi Kálmán .Intő utasítás akadémiákra induló ifjak számára = Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1878., 484-489. 27. L. Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk, (Bp. 1961.) 545. 28. Esze Tamás: i. m. 35.1. {Ábel Jenő: A bártfai Sz - Egyed templom könyvtárának története, Budapest, 1885. c. tanulmánya nyomán). 29. L. Tóth Béla: Maróthi György szerepe a debreceni Kollégium könyvtárának fejlesztésében = Könyv és Könyvtár X., 1975. 215-228. 445
