A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Tóth Béla: Erasmus szerepe a magyarországi református iskolázásban

ban jelent meg Magyarországon.

14 Első ilyen válogatott kiadása hazánkban 1697-ben látott napvilágot Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájában Cordier Mathurin párbeszédeivel együtt (RMK II. 1879.).

15 A kései és ekkor is hiányos (erősen válogatott) kiadás oka a könyv tartalma lehetett. A mű ugyanis, amely eredetileg tankönyvnek készült az író tanítványa számára (1497) a helyes latinság gyakorlása céljából, később pedig illemtanító könyvvé bővült, annak következtében, hogy alkotója egész életén át újabb és újabb párbeszédekkel gyarapította, apránként a kornak szinte teljes, némileg ferde tükrévé gazdagodott.

16 A tankönyvből szellemes szórakoztató olvasmány, találó kritikai ábrázolások tárháza lett, mely írója egész élettapasztalatát, műveltségét, állásfoglalásait, tehetsége minden vonását: éles megfigyelőkészségét, ironikus szellemét, könnyű, eleven, világos, találó kifejezőképességét magába foglalta.

17 - Kik között folytak a beszélgetések? - teszi fel a kérdést Trencsényi Waldapfel Imre Nyájas beszélgetésekc. válogatásának 1967. évi kiadása utószavában. „Keresztül-kasul a XVI. század minden nevezetesebb típusának képviselői között" (179.). S mit csinálnak ezek az emberek? Feleljünk rá a Cydopsc. dialógus néhány mondatával: „... lakmároznak, isznak, tivornyáznak, nősülnek, férjhez mennek, bujálkodnak, vesznek, eladnak, kamatra kölcsönöznek, uzsoráskodnak, építkeznek. A királyok háborút viselnek, a papok a dézsma növelésére törekszenek, a teológusok szőrszálhasogatáson törik a fejüket, a szerzetesek bekóborolják a világot, a nép lázong, Erasmus beszélgetéseket ír, egyszóval minden rossz együtt van: éhínség, szomjúság, rablás, háború, pestis, lázadás, hiány mindenben, ami jó." (Komor Ilona fordítása.) íme, egy rövid bekezdés, és „minden együtt van", amiről a beszélgetések írója beszámol. Teljes korkép van előttünk, s az író „tréfásan" felvillantott képe. Nem csoda, ha a tridenti zsinat (1545-1563) előkelő helyet biztosított a műnek a tiltott könyvek listáján. De az sem csoda, ha a megmerevedett, puritanizmussá kövesedett magyar református felfogás is csupán az illemtamtó Erasmust engedte be iskoláiba. A Debrecenben, 1701ben Colloquia aliquot familiari in usum puerorum Linguae Latináé Studiosorum címmel (RMK II. 2060.) kiadott 19 beszélgetés csupa ilyen témájú dialógust tesz magáévá, amint ezt a címek is tanúsítják. A beszélgetések szinte kizárólag a gyermekek körülményeit, családi, iskolai életét, annak korabeli mozzanatát tárják elénk erős nevelési, mélyen morális célzattal. A könyv így is nagyon hasznos lehetett, nemcsak a gyermekeket érintő, őket érdeklő tartalma, de szép tiszta, választékos latinsága révén is, ami - tekintve a latintanítás akkori módszerét, a helyes, szép találó kifejezések kiírását, összegyűjtését s könyv nélkül való megtanulását - sokat segített a diákok latin nyelvi kifejezőkészségének emelésében. Vannak is ilyen jegyzetek a kezünkben. A debreceni Kollégium könyvtárának kéziratai között R 1051. és 1072. jelzéssel Szentgyörgyi Elek két omniariumában,

18 az elsőben, amely szinte kivétel nélkül ilyen kijegyzé14. Elsőnek a lőcsei nyomda adott ki belőle 1650-ben egy dialógust Szép beszélgetések két Asszony Ember, Ágota és Borbála között címmel vásári népkönyv formájában, melyben két közrendű asszony a műfaj stílusának megfelelő szinten arról diskurál, „miféle asszonyi mesterkedéssel lehet megőrizni a békességet a házasságban". (L. Stoll Béla: A szatirikus deákvers, Magyar irodalomtörténet, II., Budapest, 1964) 324. 15. A kiadvány címe: Cordier Mathurin Colloquiorum Maturini Corderü Centuria unacum Erasmi Roterodami Colloquiis selectis ac loquendi formulis, copiosoque verborum compendio in usum Scholarum, Claudiopoli ex Officina Nicolai Kis de M. Tótfalu, Anno MDCX CVII. - Ismerteti: Ferenczi Zoltán/Kolozsvári nyomdászat története, (Kolozsvár, 1896.) 66. 32. sz. - Példánya nem ismert. 16. Nagy kedveltségét mutatja, hogy csupán 1623-tól a 18. század végéig 59 kiadása jelent meg, s ebben nincs benne a debreceni. 17. A műnek jó tartalmi összefoglalását, jellemzését adja Balázs János: Sylvester János és kora c. munkájában a 69. lapon. 18. Esze Tamás többször idézett munkájában közzéteszi a megjelent dialógusok címeit. Egyébként úgy látja, a kiadás összefüggésben lehetett a debreceni Kollégium akkori lazább fegyelmi viszonyaival: A város vezetői, akik egyként a nyomda és a Kollégium „gazdájának" tekintették magukat (joggal), az ifjúság erkölcsének javítása végett nyomtatták ki a válogatást. - Szentgyörgyi jegyzeteivel kapcsolatban 1. A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) kéziratkatalógusa (OSZK, Budapest 1979) R 1051. FF. 25-101 s R. 1072, ff. 164-169. 443