A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Tóth Béla: Erasmus szerepe a magyarországi református iskolázásban
RMNY 656., 659.). Latin szövege már a következő évben megjelent Kolozsváron (RMNY 663.). Esze tévesen az előbbi debreceni kiadással egy évre teszi 3 (i. m. 37.1.). -1596. évi szebeni kiadása (RMNY 840.) csak unicum-példányként maradt fenn. A Dicta Graeciae Sapientum(1591, RMNY 655.) s a Libellus elegentissimus qui inscribitur Cato. Azaz, igen szép könyvecske, mely neveztetik Catonak(159í, RMNY 659.), továbbá a Civilitas Morum Erasmi in succintas quaestiones digesta, ac locupletata per Reinherdum Hadamarium stb. (1591, RMNY 656.). „Mind a három iskolai segédkönyv" - írja róluk Esze Tamás mai kifejezéssel élve, de valójában mindegyik több volt annál, amit ma segédkönyvön értünk: igazi tankönyvek voltak, a latin nyelv elsajátítását s az erkölcsi magatartás fejlesztését, tudatosítását szolgálták. 4 E kiadások s a művek későbbi debreceni - Debrecenben 1774-ig hat Erasmus-kiadás jelent meg - és másutt kinyomtatott edíciói mutatják kedveltségüket, s kezeskednek széleskörű hatásukról. Az elsőként megjelent Civilitas Morum, magyar címén: Az erkölcsnek tisztességes volta, „a jól nevelt, tanulni szerető, tisztelettudó, önmagát korlátozó, a józan mértéket tisztelő ifjút állítja elénk" - írja róla Bán Imre. 5 Hét fejezetének címe: I. De Corpore, II. De Cultu, III. De moribus in templo, IV. De conviviis, V. De Congressubus, VI. De Lusu, VII. De Cubiculo. Szerzője tulajdonképpen a fejedelmi gyermekek nevelésének útmutatójául készítette. 1530-tól legalább 130 kiadást ért meg. 6 Magyarországi kedveltsége azonban nem érte el ugyan a másik kettőét, de közvetve ez is megtette a magáét. Losonczi István 1773-ban megjelent nagy sikerű tankönyvének olvasmányanyagában 7 ott szerepel Marc Antoine Muret (Muretus, 15261585) Institutio puerilis c. hexameteres nevelési irata, mely Erasmus e művének szellemét árasztja. 8 A legnagyobb sikert, országos sikert a Dicta Catonis vagy másképpen a Disticha Catonis, az időszámításunk utáni 3. századból származó gnómagyűjtemény érte el. A művet már a középkorban nagyra becsülték, olvasták, fordították, hiszen az antik sztoikus felfogást a keresztyén tanítással (aszkézis) vegyítette. 9 Erasmus 1514-ben adta ki magyarázatokkal. A 16. század végéig majdnem száz kiadást ért. Első debreceni kiadása 1591-ben jelent meg magyarul és latinul Erasmus nevének említése nélkül, hibás, gyenge magyarságú fordításban, de fordítását jóformán a 17. sz. minden magyarországi kiadása átvette, 10 így pl. az új 1597. évi debreceni 3. Erasmus Magyarországon, Könyv és könyvtár VIII:2, KLTE könyvtára (Debrecen, 1969), 33-72. 4. A Civilitas morum pl. a lőcsei evangélikus iskola tanulmányi anyagává volt felvéve (i. mű, 37.1.). A besztercebányai iskolában pedig az Anophtegmata szerepelt az iskolakönyvek sorában (L. Ipolyi Arnold: Besztercebánya műveltség története, Századok, 1874., 699.) Gulyás József a debreceni Kollégium millenniumi Értesítőjében a fentebb elsőnek, illetve harmadiknak említett műveket az iskola tankönyvei közé sorolja (Debrecen, 1884/85., 210) 5. In Eszmék és stílusok (Budapest, 1976) 219. 6. A magyarországi protestáns nyomdák - Kolozsvár, Debrecen, Szeben - nem Erasmus eredeti szövegét adták ki, hanem ennek kátészerűen átszövegezett, s meg is bővített kiadását, miként azt a könyv címe is elárulja: Civilitas Morum ERASMI in succinetas quaestiones digesta ac locupletata per Reinhardum Hadamarium. Az erkölcsnek tisztességes, emberséges volta, kire tarnt ERASMUS, mely rövid kérdésekre osztatott és még öregbíttetett REINHARDUS Hadamarius által. E Hadamarius-féle Erasmuskiadvány őskiadását eddig még nem leltük meg. Hadamariusról is csak annyit tudunk, hogy „jezsuita 1541 körül s teljes neve: Lorich, Reinhardus Hadamarius, (Jöchers Gelehrten Lexikon, 2. k., Leipzig, 1750., 130.), L. Esze T. i. m. 35, 37. 7. Losontzi tankönyve mintegy ötven kiadásban 1854-ig volt használatban. Ekkor is állami intézkedés tiltotta ki az iskolákból. 8. Bán, i. m. 219. 9. Bán, i. m. 219. 10. Némethy Géza szerint (Cato bölcs mondásai magyarul és latinul) eleinte csak iskolai célt szolgáltak és szó szerinti hűségre törekedtek, a 18. századi kiadások viszont már a nagyközönség erkölcsi igényeit tartják szem előtt, s tartalmi és alaki hűségre törekszenek. 441
