A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Néprajz - Dankó Imre: Vízgazdálkodásunk népi alapjai II.
Hovatovább az a közvélemény alakult ki, hogy a város kedvezőtlen egészségügyi helyzete, a ragályos betegségek, a magas csecsemőhalandóság, a halállal végződő betegségek magas aránya egyik legfőbb okozója a város rossz vízellátása és vele kapcsolatosan a csatornázás megoldatlansága. Tegze Imre, a Zelizy Dániel-iéle városleírásban, 188 2-ben, ezt a követelményt immár a lassan-lassan feledésbe merülő múltra vetítve így fogalmazta meg: „Főtényező az egészség fenntartására a jó ivóvíz, ennek ezelőtt Debreczen városa szükségét látta a mennyiben benn a városban jó ivóvizet szolgáltató kutak nem lévén, a városon kívül eső nyitott kutakból fedezte szükségletét". 40 Pedig nemcsak erről volt szó. A különböző kezdeti csatornázások, gátlások és a megindult ármentesítés és folyamszabályozások, a tavak, tócsák feltöltése következtében Debrecenben a múlt század közepére viszonylagos vízszegénység lépett fel. Ezen a vízszegénységen előbb úgy akartak segíteni, hogyfúrott kutakatkészítették.. Majd pedig úgy, hogy a fúrott kutak vízhozamára építetten vízvezetékrendszer kiépítésébe kezdtek. A debreceni vízgazdálkodás ezen új, a jó víz biztosítását és a csatornázás feladatát megoldó, fürdőt építő korszakának bemutatását azonban már nem ez a fejezet, hanem a következő fogja elvégezni. Mielőtt azonban lezárnánk ezt a fejezetet, sorba szedve bemutatunk néhány olyan dokumentumot, amelyek városunk természetes vízfelhasználásának koráról szólnak; ehhez szolgáltatnak adatokat. Először is a vízfolyásokról, az árkokról szólók közül említünk néhány XVI. századi adatot. A tanács 1565. április 5-én például elrendelte, hogy a Kun Ferenc és a Baráth István kertje között húzódó árok, amelyet vízelvezetésre építettek, mindkét partjára sövényt kell alhtaniuk a kerttulajdonosoknak. 41 Ugyanezen év augusztus 6-án hasonló ügyben rendelkeztek. A tanács a házak között lévő vízgyűjtők (árkok) közös használatáról intézkedett. A vízgyűjtő árkot meg kell tartani és minden szomszédos lakosnak egyformán kell, hogy szolgáljon. 42 1566. február 16-án a tanács Korcsolyás György felől azt határozta, hogy abban az utcában, ahol lakik, semmiféle szolgálattal sem tartozik, sem a Tócó gátépítésén, mert neki az a kötelessége, hogy a Szabó János háza mellett lefutó nagyobb vízcsatornát mindig tisztítsa, rendben tartsa. 43 Ezeknek az árkoknak, vízfolyásoknak, tavaknak szép ábrázolásaik is láthatók a múlt század eleji kéziratos térképeinken. Egy 1813-ból származó térképen például felirattal is jelölik a „Miklós utczai árok ajja"-t. 44 Részint a vízigényes mesterségekre is utal az egyik 1817-ben készített térkép ezen felírása: „Tapaszos Épület meljnek hátulsó fala a' Bőrt mosó Lé miatt le rokkant". 45 Ugyanezen a térképen olvashatunk egy másik, hasonló jelölést is: „Víz Fojás a' Fal tövibe". 46 Néhány vízfolyás és tó nevét is megismerheti, ük ezekből a térképekből. Egy 18 25. évi térképen jelzik a „Manyi Berek"-et. 47 Egy másik, 1833-ból való térképen a vízállásról több adatot is közöl a felirat: „ A' Nagy Fertő ezen formájába való kiterjedése Foglal magában 492 Hóidat 1600 •szeg ölivel vévén egy hódat". 48 Adatgazdag felirataival különösen kitűnik egy 1835-ből származó térképünk. „Tanya, Kert és Akol" feliratú, az épületalaprajzzal ábrázolt települési egység, ahogy a felirat mondja: „A Nagy Fehér tó" mellett állt, a „Polgár Nádasi András Föld40. Tegze Imre: Közegészségügy. I. m. Zelizy Dániel (szerk.): Debreczen sz. királyi város egyetemes leírása (Debreczen, 1882) I. m. 792-796. 41. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1564-1565. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 10. (Debrecen, 1985) 58. 42. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1566-1567. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 13. (Debrecen, 1985) 30. 43. Uo. 12. (Debrecen, 1985) 42. 44. Dv. T 961. (kéziratos térkép a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban). 45. Dv. T. 1009. 46. Dv. T 1009. 47. Dv. T. 1048. 48. Dv. T 1103. 359
