A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Történelem - Varga Júlia: A debreceni Emlékkertek a jelenben
évszázadába esik. Ennek ellenére, fejezetcímünkkel ellentétben, a keleti kert második évszázadának eseményeivel kapcsoljuk össze. Logikailag szorosan összefügg mint előzmény, az 1970es években végrehajtott, most már villamossínek középre helyezésével. Ugyanis erőteljesen kibontakozik az ügyiratból, hogy már a múlt század végén, nyolc évvel a vágányok lefektetése után, milyen nagy gond és műszaki probléma volt a „görbület". Ezt a problémát később úgy oldották meg, hogy egymással párhuzamos síneken közlekedtették a villamosokat. Egyik sínen jöttek, másikon mentek a kocsik, közre zárva a Csokonai szobrot, ameiy a keleti kert közepén állt. A sínekkel párhuzamosan bonyolódott le a közúti forgalom. így a Csokonai szobrot körülvevő köztes terület forgalmi terelő szigetté vált. Sajnálatos tény, hogy úgy a múltban, mint jelenleg villamos vágányok és közút szabdalták, illetve szabdalják fel a keleti kertet. A városközpont centrumába indokolatlanul beerőszakolt autóúthálózat megszüntette a történelmileg kialakult három tér - Kossuth tér, Emlékkert, Kálvin tér - térkapcsolatát. Bár egymásba folyó területek, a nagy járműforgalom és a jelzőlámparendszer akadályozta és akadályozza gyalogos bejárásukat. Évtizedeken át nehezítette a helyzetet a Nagytemplom keleti sarka és a Vörös Hadsereg útja kezdeti szakaszánál lévő úgynevezett „szűkület". A Vörös Hadsereg úti és annak folytatásaként a Péterfia, majd Simonyi úti villamos vágányok általában elavultak, a közúti forgalom megnövekedett, ezért a Városi Tanács több szakaszban felújíttatta, s egyidejűleg az utcák közepére, szorosan egymás mellé áthelyeztette a villamossíneket. Ez a közművek és utak bolygatásával, újból létesítésével járt. A villamossínek középre helyezése, emiatt a Csokonai szobor áttelepítése, a Kálvin téri házak és a Vörös Hadsereg útja 2. szám alatti ház lebontása, gyalogos aluljáró, valamint a téren autóparkoló létesítése, teljesen megváltoztatta a keleti kert funkcióját, jellegét és küllemét. 1977. február 14-re elkészítette Dózsa Gyula a villamosvágány korszerűsítésének helyszínrajzait, hossz-szelvényét, mintakeresztszelvényeit, tömegtáblázatát, leerősítési részletrajzát, és a villamosvágány építési munkáihoz szükséges műszaki leírást. Nagyszabású tervéhez nemcsak alapos helyszíni szemléket tartott, hanem behatóan tanulmányozta a budapesti villamosvasút-építés akkor legkorszerűbb eljárásait. Nevezetesen: a vályús - sínes, betonalapra Geo-típusú rendszerrel rugalmas lekötött félmerev vágányépítést; a közúti - vasúti vágányzóna előregyártott vasbeton pályaburkoló elemekkel történő burkolatkiképzést stb. A Kálvin tér út-, járdaépítéséhez kapcsolódó kertépítési kiviteli tervet Sándor János kerttervező mérnök készített 1977. február 15-re. Tervében figyelembe vette az út-, járdaépítési, valamint az alaptérképként használt geodéziai helyszínrajzot, egyeztetve a vonatkozó közműépítési tervekkel. Kertépítési kiviteli tervéhez terület- és méretkimutatást is csatolt. Eszerint az összes terület 2739,00 m 2 , mely részben burkolat, s részben növényzettel fedett tér. Kerttervező mérnök meghatározta a szükséges növényzet mennyiségét és a felszerelési tárgyakat. A Debreceni Tervező Vállalat tervező kollektívájának pontos, fegyelmezett és összehangolt tevékenységére mutat az a tény, hogy minden részletterv elkészült 1977. február havában. Ennek köszönhető, hogy már február 21-én meg lehetett tartani a Kálvin tér útkorszerűsítési munkák organizációs bejárását, a Debreceni megyei jogú Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztályának, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a Debreceni Tervező Vállalat képviselőinek közreműködésével. Tervező a dokumentumokhoz olyan organizációs tervet adott ki, amelyen szerepelt a területet lezáró kerítés nyomvonala, valamint jelölte a terület gyalogos forgalmi rendjét, ezen túlmenően az ideiglenes víz és elektromos energia-ellátás biztosítását is megadta. Az organizációs terv Székelyhidy Bálint nevéhez fűződik. Ezen a bejáráson a Közmű- és Mélyépítő Vállalat már mint kivitelező vett részt. A kivitelezési munkálatok várható kezdetét 1977. március 1., befejezését 1977. november l-ben határozták meg. A munkálatok tényleges megkezdése 1977. július 1., befejezése 1978. december 20. Részhatáridő 1977. november 5. Ezen a napon megtörtént az út-, járda-, csatorna-, villamosvágány-építés, közvilágítási lámpaoszlop építési munkáinak átadása. A javítható minőségi hibák határideje 1977. december 31. volt. A kivitelezés munkálatait Lovas László építésvezető 302
