A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

1935. nov. l-jén lépett be a céghez Weszter Béla cégfőnök unokaöccse Dr. Schmitz Sándor. Kassai születésű fiatalember volt, aki Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet s azután másfél évig a kassai Fleischer és Schirger régi híres vaskereskedésben tanulta meg a vasáros szakmát. Eleinte a detailrészlégben dolgozott, majd később főnöki titkárként az irodában működött. 1940. okt. l-jén önállósította magát az akkor visszacsatolt kárpátaljai Huszton. Rövidesen nagykereskedésbe is belefogott és huszti főüzlete mellett még két fióküzletet, Munkácson és Szatmárnémetiben további egy-egy vasüzletet indított be. A II. világháborű után Ausztráliába vándorolt ki és ott halt meg. E korszak lezárása előtt meg kell jegyeznem, hogy a Sesztina Lajos cég régóta, amikor még semmiféle szociális intézkedés nem volt idevonatkozólag, már akkor bevezette személyzete részére a fizetett szabadságot. A segédszoba pedig ez időszakban is teljesítette hivatását, amenynyiben 2-3 állandó lakója volt. Sesztina-Nagybákay Jenő és Nagybákay (Rickl) Antal kora 1936-1944 A Weszter Béla társtulajdonos tragikus halála után (1936. szept. 7.) üzletrészét Nagybákay Antal társtulajdonos vette meg és annak ellenértékét nyolc év alatt 1944-re ki is fizette az örökösöknek. Nagybákay Antal cégtársa halála után Sesztina-Nagybákay Jenővel egyetértésben az üzletben új munkabeosztást csinált. Egy ún. „vezérkart" alakított ki maga körül s mindegyik tagnak pontosan megszabta munkakörét, amiben az illető önnállóan dolgozhatott. Időnként közös értekezletre jöttek össze, ahol mindenki referált a maga végzett dolgairól, mindenki szabadon megmondhatta a maga véleményét, indítványokat tehetett, de előre tudatosítva lett, mindenkivel, hogy senki ne vegye rossz néven, ha esetleg indítványa nem kerül elfogadásra, mert végeredményben mindenben a főnökség szava dönt. A vezérkar a következő kiváló munkatársakból tevődött össze: Németi József főkönyvelő, Jankovits Mihály üzletvezető, Fábián Imre engrosvezető, Szabó Lajos detailvezető, Elekes Dezső utazó, Füle Károly felvételező, Somogyi Endre főraktárnok és dr. Schmitz Sándor főnöki titkár.

53 Az értekezleteken természetesen mindkét cégfőnök is részt vett. A vezérkar tagjai évenkint az eredményből külön remunerációban részesültek, amit ma nyereségrészesedésnek neveznek. A Sesztina cég főnökei különben mindig megbecsülték alkalmazottaikat, akiket mindig mint munkatársakat tekintettek. Azt tartották, hogy csak olyan alkalmazottakkal lehet jól dolgozni, akik elégedettek, éppen ezért minden szociális intézkedést még akkor vezettek be cégüknél, amikor az állam csak jóval később gondolt azokra, vagy egyáltalában be se vezette azokat. Ilyen szociális intézkedések voltak: a januárban fizetett duplahavibér, (az egyik a decemberi leltár miatt), a már fentebb említett fizetéses szabadság, a házassági, születési, halálozási és betegségi segélyek, a bevonult katonák hozzátartozóinak támogatása, vasárnapi, dupla ünnepi munkaszünetek, nyári hétvégi délutáni szünetek, őszi beszerzési segélyek, állandó előlegek, kölcsönök, jóléti alap, közös beszerzések, anyagi jótállások, önállósítási segély, végkielégítés az alkalmazott felmondása esetén is stb. Sokan azt tartották, hogy nehéz a Sesztina céghez bejutni, de még nehezebb onnan elmenni. Ha valaki ebben az időben a Sesztina céghez került alkalmazásba, az onnan nemigen vágyott el, úgyhogy lassankint minden alkalmazott régi alkalmazottá vált, s így jött egymás után a sok 10-20-25-30 éves szolgálati jubileum. A jubilánsok mind egy-egy művészi diplomát kaptak szolgálati éveikről s hozzá ajándékba nagyobb összeg pénzjutalmat. E jubileumi ünnepségről az egyes kiválóbb alkalmazottak életrajzánál már megemlékeztem. 53. Nagybákay (Rickl) Antal i. m. (31) IV. 228. 282