A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

Belépés Kilépés 1899. márc. 2. Fizáry János először 1900. szept. 7. ápr. 15. Báthory Sándor 1899. szept. 15. jún. 17. Sándor József 1899. aug. 19. szept. 4. Faragó László 1903. ápr. 17. okt. 5. Hutter Károly 1899. dec. 12. nov. 18. Antal Kálmán 1900. szept. 30. 1900. febr. 1. Täufer Dezső 1900. ápr. 14. szept. 1. Lemmer Márton 1905. ápr. 30. szept. 1. Kémery-Mikó Gyula 1911. jan. 18. okt. 10. Vásárhelyi Viktor 1901. febr. 28. 1901. márc. 10. Fizáry János 2-szor 1905. május 3. okt. 10. Kovács Károly 1903. márc. 31. 1902. febr. 15. Hardt Rezső 1902. ápr. 21. aug. 30. Major Gyula 1904. szept. 20. szept. 15. Plander Mihály fl914 1903. ápr. 1. Fodor Pál 1903. aug. 30. ápr. 7. Kühnel József 1904. júl. 16. aug. 1. Király János 3-szor 1904. jan. 31. okt. 2. Fényes István 1904. dec. 6. 1904. jún. 1. Martha Endre 1906. júl. 15. júl. 6. Roós Márton 1907. jan. 31. szept. 23. Papp Jenő 1905. febr. 15. okt. 23. Sztraka Péter 1930. márc. 31. 1905. ápr. 1. Papp Gyula ? május 5. Tóth Jenő 1905. okt. 18. jún. 1. Lengyel István ? Itt kell megjegyezni, hogy a táblázatban szereplő Hardt Rezső 1902. febr. 15-i felszabadulásáig négy évig mint tanuló dolgozott az üzletben. Tóth Emil tanuló is ez időszakban lépett be (1904. okt. 15-én), 1908. okt. 15-vel szabadult fel. Az I. világháborúban hősi halált halt. A felsorolás után vizsgáljuk meg, hogy az egyes személyekről milyen további adatok állnak rendelkezésünkre. Kezdjük talán Sesztina Jenővel, a Sesztina Lajos fiával, aki wienerneustadti és grazi gyakornoki évei, valamint a pesti közgazdasági egyetemi tanulmányai után lépett be apja üzletébe. Egy évig fizetés nélkül dolgozott, majd 1894. jan. 31-én apja maga mellé vette csendestársnak, 1902. márc. 2-án pedig iparűző üzlettársnak. További életéről és munkásságáról a korabeli sajtó számos cikkben számolt be.

28 A többiek közül Weidinger Ferenc Pécsre került, ahol az 1930-as években a Hamerli József Kft. vasnagykereskedés egyik fióküzletének volt a vezetője.

29 Kiemelt pozíciót töltött be Oláh Ferenc és Aszlányi János, ugyanis mindketten néhány éven át detail (kicsinybeni) üzletvezetőként működtek a Sesztina Lajos-cégnél. Kovács András, aki két alkalommal is dolgozott a Sesztina -vasboltban, később Nyíregyházán lett önálló vaskereskedő, akinek e vasüzletét örököseitől Sztraka Péter későbbi Sesztina-alkalmazott vette meg 1930-ban. Róla részletesebben fogok szólni. Plander Mihály raktárnok volt, Merenyből (Szepesseg) származott, családjának vaskereskedése volt ott Plander Gyula és Társai néven már 1785 óta. 1914-ben az I. világháborúban hősi halált halt. Major Gyula gyakornok később Grazban lett vaskereskedő. Kühnel Jó28. Debreceni Képes Kalendárium 1946. 40-42. 29. Cikkíró 1936/37-ben együtt dolgozott Vele a Hamerli J. kft. vaskereskedésben. 264