A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Takács József: Hogyan kapott toronyórát a debreceni Szent Anna templom?

lisabb képzettségre utaló Uhrmachermeister, „órásmester" terminus, jóllehet a latin nyelvű - főleg egyházi - forrásokban még később is előfordul a professiót jelző horológus kifejezés. Míg 1792-1825 között Debrecenben hat horológusról van tudomásunk, addig 1842/43-bana város hat órása közül már mindössze csak egyről: Track Ádámról. Track Bécsből vándorolt be hazánkba, s 1815. nov. 27-én szerzett polgárjogot Debrecenben.

22 Ami a többi öt órásmestert illeti, közülük négynek a nevét és vázlatos (részben hiányos) életpályáját ismerjük, de Schável Józsefet leszámítva -jelenlegi ismereteink alapján - egyikükről sem tudjuk biztosan megállapítani, foglalkozott-e - akárcsak alkalomszerűen is - nagyóra készítéssel. Tanulságos viszont, hogy - az anonim mester kivételével - vallási hovatartozásuk ismert. Valamennyien katolikusok voltak! Ez a tény azonban önmagában véve kevés lett volna bármelyikük számára a megbízás elnyeréséhez. A megrendelőt ugyanis nem a vállalkozó vallási hovatartozása érdekelte esetleges előítéletein adott esetben könnyedén tűi is tette magát - hanem sokkal inkább a vállalt munka terjedelme, az ár és a fizetési feltételek, a mester hírneve és megbízhatósága stb. Katolikus iparosokról lévén szó, ez utóbbiakról megbízható értesüléseket szerezhetett a vállalkozót kereső plébános. Hatéves debreceni tartózkodása alatt, már személyesen ismerhette mindnyájukat. Ami a munka terjedelmét illeti, Schável ajánlata opcióként „az óra ház 's több a Toronyban az óra véget meg kívántató összes kőműves és lakatos munkák el készítését" is tartalmazta. Általános gyakorlatnak számított, hogy e feladatok elvégzésére ahhoz értő más iparosokat bíztak meg, akiknek tevékenységét össze kellett hangolni az óráséval. Hozzá kell tenni: rendszerint kevés sikerrel. Kabai Mihály debreceni órás és lakatos például amikor jó 50 évvel korábban a peri eklézsia toronyórájának helyszíni munkálatain fáradozott, majdnem két hónapon át várakozni volt kénytelen, mert a toronybeli ácsmunkák, továbbá a „kasornyák" nem készültek el a tervezett időre.

23 Az ilyen fennakadások természetszerűleg konfliktusokat támasztottak mind az iparosok, mind pedig az órás és a megbízó között. A megrendelők munkaszervezésben igyekezete nem párosult kivitelezési tapasztalatokkal, hiszen egész életük folyamán rendszerint csak egyetlen toronyóra létesítését bonyolították. Ellenben az óra kivitelezését és felszerelését végző órás ebben nagy jártasságra, sok tapasztalatra és széles körű ismerettségre tett szert. Schável tehát még akkor is jogosan utalt ajánlatának arra az előnyére, hogy „az ora haz készíttetése terhétől és utánna járási kellemetlenségeitől" mentesíti Tholdi Molnár Pétert, ha ő maga - miként az joggal föltehető - csak alkalomszerűen vállalkozott ilyen feladatra, de korántsem hozzáértés nélkül. Sajnos a plébánosnak az opcióra vonatkozó döntését nem ismerjük. Schável „egy fertályt és órát ütő 8 táblákra mutató Torony órának szilárd anyagokból" való „el készítését fel álitását 6 holnapokig való fizetés nélküli fel huzatásat és gondviselést 's űgy szinte 3 évig történhető reparatioit" vállalta a szerződés szerint.

24 Az óra gondviselésének joga és kötelezettsége általában a készítőt illette, feltéve ha helybeli, vagy környékben lakó volt. Ezt a munkát - ami az órastílyok rendszeres felhúzásából, az óramutatók időnkénti beállításából, a szerkezet kenéséből stb. állott - egy meghatározott ideig díjtalanul végezték, majd ennek letelte után meghatározott díjazásban részesültek. A szerkezet jóságára sajátságos módon hívta fel a figyelmet az az időtartam, melynek leteltéig az órás ellenszolgáltatás nélküli javításra kötelezte magát. Többnyire 1-3 évet találunk kikötve a korabeli szerződésekben, de előfordul 9 év is. Természetesen az ezen tűi bekövetkezett meghibásodások már külön díj felszámolása ellenében javíttattak. Nem tér ki a szerződés arra, hogy az órasúlyok, kötelek, óramutatók beszerzése, vagy készíttetése a vállalkozót, vagy a megrendelőt terheli-e. Sajnos a korabeli gyakorlat ennek meg22. HBmL. IV. A. 101 l/s (Matricula civium). Lib. 2.1815. No. 71. - Már itt megjegyezzük - noha erről később még szó lesz -, hogy Track, a toronyórát készítő ifj. Schável Józsefnek volt az apósa. 23. HBmL. IV. A. 1018/g 17. fasc. 1. No. 57. 24. SzA.Lvt. A plébánia-lak megújítására vonatkozó számlák és nyugtatók 1827-1831. iratcsomóban, jelzet nélkül. 231