A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Régészet – Ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Az úgynevezett Salamon ítélete ábrázolások kérdéséhez
a bíró úgy igyekszik igazságosan dönteni, hogy a gyermek elfelezésére ad parancsot. A kegyetlen döntés végül is jóra fordul, és elvezet az igazságos ítélethez, mert az igazi anya inkább lemondott gyermekéről, minthogy elpusztuljon. Ehhez a csoporthoz tartozik a bibliai történet is. Gressmann az alaptörténet kialakulásának helyét Indiában jelölte meg, innen juthatott el Tibeten keresztül Kínába, ill. nyugat felé a Közel-Keletre, ahol tovább élt az iszlám kultúrában is (i. m. 217 sk.). A motívum vándorlásának irányát azzal indokolta, hogy egyrészt Indiában fordul elő a történet legtöbb variánsa, másrészt azzal, hogy ez a terület az ilyesfajta bírói ítéletek klasszikus hazája. Ezután az összegző cikk után a századelőt követően az ún. Salamon-ábrázolásokkal mint önálló kérdéskörrel senki nem foglalkozott, miközben a jelenet értelmezése körüli bizonytalanság továbbra is megmaradt. A római festészettel foglalkozó kötetek az egyszerűség kedvéért továbbra is Salamon ítéletének nevezik e jeleneteket - kivéve a Farnesina melletti villa freskója esetében 20 - bár gyakran hozzáteszik, hogy gondolhatunk Bokchorisra is. 21 A pompeji freskóval mint az antik karikatúra egy érdekes emlékével is foglalkoznak. Ez esetben is előfordul, hogy az ítélkező uralkodóban Bokchorist látják 22 , amivel a pompejiek antipátiájukat fejezték volna ki Egyiptom iránt. Gyakoribb az a vélemény, hogy itt a zsidók kigúnyolásáról van szó. 23 Alexandriában népes zsidó kolónia élt, mely nem örvendett nagy népszerűségnek a város görög lakossága körében. Minthogy a bibliai történetek görögül is olvashatók voltak, esetleg illusztrálták is azokat, elképzelhető, hogy ezt felhasználva parodizálta egy alexandriai festő Salamon ítéletét. 24 Zsidók jelenlétére valló nyomok Pompejiben is előkerültek, és az antiszemitizmus sem volt ismeretlen Itáliában, így a Biblia-paródia megmagyarázható lenne. 25 Nem kizárt persze, hogy ezt főleg a mi, oly sok antiszemitizmust megért korunkból olyan könnyű megértem. Mindenesetre eddig egy további antik ábrázolásról sem sikerült még csak valószínűsíteni sem, hogy bibliai témát parodizál, és az is kérdés, valóban léteztek-e már ekkor illusztrált Bibliák. 26 A Salamon ítélete motívum eredetének kérdésére a Biblia-magyarázatok is kitérnek. Ezek is elfogadják indiai eredeztetését, 27 annál is inkább, mert a történet csak másodlagosan került be Salamon igazságos uralkodásának illusztrálására. Az előzmény a gibeoni álomlátás, melyben Salamon az Úrtól bölcsességet kért az ítéletre, és ezt meg is kapta. Ennek igazolására hivatott a történet, mely a deuteronomiumi idő után a néphagyományból kerülhetett a Bibliába. 28 A történetben Salamon neve nem is szerepel, azt is csak a végén tudjuk meg, hogy az esemény Izraelben játszódik. 29 A legfontosabb változás az indiai előzményekhez képest, hogy míg ott többnyire ugyanannak a férfinak két egymásra féltékeny asszonya vitatkozik a gyerek fölött 20. /. Bragantini-M. de Vos, Museo Nazionale Romano. II1 Le Pitture. Roma 1982, 236 sk.; M. Borda, La pittura romána. Milano 1958, 210. 21. G. E. Rizzo, La pittura ellenistico-romana. Milano 1929,69.; G. Bendinelli, Le pitture del Colombario di Villa Pamphili. Roma 1941, 13.; A. Maiuri, Roman Painting. Genava 1953, 114. 22. W. B. McDaniel, A Fresco Picturing Pygmies. AJA 36 (1932) 260 skk. 23. U. Elia, Pitture murali e mosaici nel Museo Nazionale di Napoli. Roma 1932, 59, nr. 100.; A. Maiuri, i. h. 24. K. Schefold, Lachendes Pompeji. Gymn. 67 (1960) 97 skk.; J-P. Cébe, La caricature et la parodie dans le monde romáin antique ces origines ä Juvénal. Paris 1966, 365 skk. 25. M. della Corte, Fabius Eupor, princeps libertinorum e gli elementi giudaici in Pompei. Atti Ac. Pontaniana 3 (1949-50) 347 skk. 26. Cébe, i. m. 366 sk. /. Gutmann, Was there biblical art at Pompeji? AntK 15 (1972) 122 skk. 27. /. G. Frazer, Folk-lore in the Old Testament. II London 1918. 570 sk. ; T. H. Gaster, Myth, legend and custom in the Old Testament. A comparative study with chapters from Sir James G. Frazer's Folklore in the Old Testament. New York 1969,491 skk, M. North, Könige I. Neukirchen-Vluyn 1968, 47 skk.; E. Würtheim, Die Bücher der Könige. 1. Könige 1-16 Göttingen 1977, 36 skk. 28. Würtheim, i. h. 29. North i. h. 145
