A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Régészet – Ókortudomány - Kralovánszky Alán: A hajdúdorogi VII. századi avar temető (előzetes ismertetés)

Kralovánszky A Ián A hajdűdorogi VII. századi avar temető (előzetes ismertetés) 1955 augusztusában Szabó Péter Haj dudor og, Városkert utca 7. sz. telkén lebontotta a XX. század elején épült házukat, amely egy mintegy 50 méter átmérőjű kis halom nyugati szélén állott. A bontás után homokbányát nyitottak. A bányászás során kerültek elő az első sírok. A munkások szerint először egy teljes lócsontvázat találtak, amelynek szájában vaszabla volt, és amelyet eldobtak. A locsontváz mellett találtak rá egy kettős sírra, amelyben szerintük egy felnőtt és egy gyermek feküdt. A csontokat összegyűjtötték és a halom egy másik pontján eltemették. Nem emlékeztek arra, hogy hol került elő az az aranyozott bronz rozetta, és az az aranyozott ezüst övcsat, amelyen arcábrázolás volt, és amelyek rövidesen elkerültek dr. Palatitz Jenő nyíregyházi tanárhoz, aki 1955. szeptember 28-án a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak adományozott. Dr. Csallány Dezső múzeumigazgató területi illetékesség alapján e leleteket 1955. október 17-én jelezte a debreceni Déri Múzeumnak. A két tárgy 1956 telén jutott el Debrecenbe. A lelőhely hitelesítésére és a leletmentő ásatásra 1956. április 24-26., valamint július 31. és augusztus 2. között került sor. Az ásatást a szerző végezte Éry Kinga régész időszakos közreműködésével. A 35 éves késedelemmel történő ásatási beszámoló jelenlegi közreadása csupán a tények ismertetésére szorítkozik, történeti értékelését Garam Évának, a Magyar Nemzeti Múzeum avar kori specialistájának bocsátottam rendelkezésére. Itt jegyzem meg, hogy a fémtárgyak némelyike 1957-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban akkor kipróbálásra kerülő ún. vákuumos technológiával történt restaurálás során megkárosodott, elpusztult. Emléküket csupán akkor készült rajzaim őrzik. A feltárás során előkerültek az 19 5 5 nyarán másodlagosan eltemetett ember- és állatcsontok ( = „A" sír) néhány újabb régészeti lelettel, valamint további négy sír (itt említem meg, hogy a helyszínen kapott felvilágosítás során említést tettek arról, hogy a XX. század eleji építkezések során e dombocska északi részén egy lelet nélküli csontvázas felnőtt ember csontjai kerültek felszínre, de az előkerülés helyét nem tudták megmutatni). Helyszínrajzot lásd az 1. ábrán. 1. sír. Sírfolt szélessége: 200 cm, hossza a főtengelyben: 298 cm, a széleken: 280 cm. A sír ÉNY-i sarkánál újkori beásás. Relatív sírmélység a lónál: -65 cm, a férfinél: -90 cm, a közös sírfenék hirtelen lejtéssel kapcsolódik egymáshoz. A férfi sírjának szélessége: 90 cm. A koporsószögek és kapcsok alapján a fakoporsó hossza: 255-260 cm, szélessége északon: 77 cm, délen: 67 cm. A csontváz hossza: 162 cm, főtengelye 20° északtól nyugat felé, a koponya ÉÉNYon, háton fekvő, mindkét kar könyöknél kissé behajlítva, kézfejcsontok a medencelapátok szélén, a lábcsontok párhuzamosak. A csontok megtartási állapota rendkívül rossz. - A ló hason fekvő helyzetben, koponyája DDK-en, főtengelye megegyezik a férfiváz főtengelyéével. Hátsó lábai párhuzamosan egymás alá hajlítva, a mellső lábak oldalukra hajlítva a nyugati oldal felé, a koponya a bal oldalán fekszik. A csontok megtartási állapota ugyancsak igen rossz (2. ábra). A férfi sírjának leletei: Lemezes bronzkorong, szélei körkörösen felhajlóak, a homorulatban fa maradványok, a bronzlemez és a fa, gömbös fejű, visszakalapált végű, 1,0 cm hosszú, 7 db 117