A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Szathmáry László: Debrecen középkori koponyaleleteinek többváltozós analízise

A két időrendileg elkülönített minta főkomponensértékei között az F-próba eredményeiből ítélve eloszlásbeli különbség nem mutatható ki, míg t-próbával a második főkomponens esetében P < 0,1%-os szignifikáns differencia adódik. Ebbe a főkomponensbe az agykoponya hosszúság-magassági (17:1) és szélesség-magassági (17:8) jelzői súlyozódnak. Úgy tűnik tehát, hogy a két minta között a magassághoz viszonyított arányoknak megkülönböztetett, differenciatív jelentősége van. Jól érzékelhető ez az egyedek első két dimenzióbeli eloszlásán keresztül; ti. a késői mintában az agykoponya relatív magassága karakterisztikusan nagyobb (1. ábra). A bevezetőben említett jelzőkbeli különbségek közül tehát főként a korai minta chamaekran és tapeinokran jellegét emelhetjük ki, mint az elkülönülés lényegi vonásait. Összefoglalóan megállapítható, hogy valóban léteznek olyan differenciatív koponyaaránybeli jellegzetességek, amelyek a két, időrendileg különböző minta intrinsic sajátosságai, de ezek száma kevesebb annál, mint azt hagyományos módszerekkel becsülni lehetett. A koponyák főkomponensértékek szerinti clusterezésére tekintve az is megállapítható, hogy csak a késői mintában vannak közeli egyedkapcsolatok. A korai csoportba tartozó két somai egyén is igen távol áll egymástól, és az egyébként is távoli kapcsolatokat mutató másik háPC 2 0PC 1 1. ábra. A férfi koponyák faktorértékek szerinti eloszlása az első két főkomponensdimenzióban (a jelzők alapján) 105