A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Természettudomány - Juhász Lajos–Tóth László: A maradvány tölgy-kőris ligeterdők szerepe a madártársulások fenntartásában a debreceni Erdőspusztákon

összefoglalás A Kőrises Arborétumban 1986—87-ben 63 fajt sikerült kimutatni, ezek közül 31 (49%) ténylegesen fészkelt. A költő fajok 4 fészkelési szintben jelentek meg. 11 faj (17,5%) nem fészkel, de költési időben is megjelenik. Ezek közül 7 faj (11,5%) állandóan megfigyelhető (pl. egerészölyv, szarka). A fennmaradó fajok között 8 (12,7%) vonuló (pl. fitisz füzike, tüzesfejű királyka). 5 (8,0%) téli vendég és 8 (12,7%) kóborló vagy alkalmi faj (pl. holló, szőlőrigó, hegyi fakusz). A megfigyelt 63 faj 10 madárrendbe sorolható. Legmagasabb a részaránya az énekesmadár-alkatúak rendjébe tartozó fajoknak, 45 faj (71,4%). harkályalkatúak rendjébe 5 faj tartozik (8,0%). A többi rendbe csak 1—3 faj sorolható. A madárfaunából csaknem teljesen hiányoznak a vízi életmódhoz kötődő fajok, és kis számban jelennek meg a sólyom és bagolyalkatúak rendjébe sorolható madarak. A fészkelők jelentős hányadát az odúlakó fajok képviselik. A cinegék vizsgálatára ezért 25 odúból álló mesterséges fészekodútelepet hoztunk létre, melyet nagyrészt széncinege foglalt el (17 pár, 68%). Megjelent még a kékcinege, 4 pár (16%), örvös légykapó 2 pár (8%), csuszka 1 pár (4%). Az adatbázis szélesítésére több alkalommal madár jelölést szerveztünk, melyeken 23 faj 275 egyedét jelöltük meg. A vizsgálataink eredményeként és az összehasonlítások alapján kiderült, hogy a Kőrises Arborétum madárvilága a kis terület ellenére megfelel egy nagyobb középhegységi, vagy ártéri ligeterdő madárfaunájának (9, 14). Ezt támasztják alá azok a megfigyelések, melynek során kiderült, hogy nemcsak a gyakoribb fajok fordulnak itt elő, hanem a ritkább, nagyobb faji értéket képviselő madarak is menedéket találnak ebben az erdőtípusban. A 63-faj közül 1 faj fokozottan védett (holló, 30 000 Ft eszmei értékkel). Védett 52 faj az alábbi eszmei értékekkel: 3000 Ft — 4 faj 1000 Ft — 7 faj 500 Ft — 41 faj összességében megállapítható, hogy a Kőrises Arborétum madárvilága komoly biológiai értéket képvisel. A madárfajok összetétele az alföldi keményfa ligeterdők gazdaságáról és sokrétűségéről tanúskodnak. Több szubmontán, montán, boreális, tagja régióban tipikus faj megjelenése a terület vonulásban betöltött szerepét is kiemeli. A Kőrises Arborétum eredetinek számító tölgy—kőris társulásával „madártani szigetet" képez környezetében. A Debreceni Erdőspusztákon a vizsgált területhez hasonló öreg keményfa ligeterdők néhány kisebb-nagyobb mozaikban maradtak fenn. Ezek a területek a Kőrises Arborétum példájából, vizsgálatából kiindulva — az eredeti, még háborítatlan időszakok madártársulásait tartják fenn, s biztosítják az Erdőspuszták egyéb erdeinek természetes fajutánpótlását Ahhoz, hogy a Debreceni Erdőspusztákon a közeljövőben megalakuló Tájvédelmi Körzet a még meglévő értékeit átmentse az utókornak, a legfontosabb feladatok közé tartozik az ősi keményfa erdőfoltok háborítatlanságának biztosítása. Jelen madártani vizsgálat eredményei — remélhetőleg — külön is kiemelik a keményfa tölgy—kőris ligeterdők biológiai értékeit. 77