A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Természettudomány - Szabó Sándor: Debrecen lepkevilágának változásai

Szabó Sándor Debrecen lepkevilágának változásai A gyűjtőhely ismertetése Számos értékét időben felismerve a Nagyerdő már 1939-ben védetté lett nyilvánítva, így hazánk első természetvédelmi területévé vált. Az akkori rendelkezés a már századfordulón észlelt és egyre inkább súlyosbodó fokozatos leromlását hivatott megakadályozni az erdőnek. A Nagyerdő, mint sok más erdő, betöltötte Debrecen életében manapság oly fontos funkcióját: pihenés, kikapcsolódás, üdülés színtere. Ez a funkció viszont nem csak a kiépített sétálókra és parkokra terjedt ki, hanem szinte nincs olyan része a Nagyerdőnek, ahol az élővilág háborítatlanul tudna fennmaradni. Ez a jelenség a város keleti részén fekvő Erdőspusztákra is kezd áttevődni. A védetté nyilvánítás óta eltelt évtizedek alatt jelentkező antropogén hatások tovább rontották az erdő helyzetét. Kirakodó vásárok, felvonulások, ünnepélyek után az adott területet szinte teljesen letarolták az ott áthaladó emberáradatok. Először a növényvilág sínylette meg a virágszedő kirándulókat, és ez tovább kihatva gyérítette az ott élő állatvilágot. Több, mint 15 éve járom rendszeresen a Nagyerdőt, és ez idő alatt tapasztalható volt, hogy máról-holnapra egyes fajok vagy teljesen eltűntek, vagy addig gyakori fajok ritkává váltak. Ez a folyamat jól tanulmányozható a környezeti romlásokra igen érzékeny lepkéken keresztül is. Ez a visszajelzés az állatvilág részéről a faj és egyedszám csökkenésén keresztül intő, hogy jobban vigyázzunk a város kincsét jelentő Nagyerdőre. A Nagyerdő egykor összefüggő erdő volt, manapság eredeti kiterjedéséhez képest kis területre zsugorodott maradvány jellegű erdő lett az emberi beavatkozások folytán. Típusát tekintve gyöngyvirágos tölgyes (Convallario-Quercetum roboris). Ez az erdőtípus hűvösebb sziget a környező területekhez képest. Debrecen és környéke az erdők kialakulásához megfelelő környezeti feltételekkel rendelkezik. Az évi csapadék 500—700 milliméter. Évi középhőmérséklet 11 °C. A tény észidőszakban, amely április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban 300—350 milliméter csapadék hullik. Ez az érték az utóbbi 6 év aszályos éveiben némileg kevesebb. Télen, az október 1. és március 31-ig terjedő időben 200—250 milliméter csapadék-hullik. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17—18 °C. Az éves napfénytartam 2000—2100 óra. Debrecen és környékén a kontinentális klíma befolyásolja, de időnként atlanti és szubmediterrán hatás is érzékelhető. Debrecen és környéke a pannónia flóratartomány (Pannonicum) Kisés Nagyalföld flóravidékéhez (Eupannonicum) és a Nyírség (Nyírsegense) flórajáráshoz tartozik. A Nyírsegense Soó szerint az Alföld ősi tájképéből és a növényzetéből legtöbbet őrizte meg számunkra. A Nagyerdő ural45