A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1988. évi munkájáról

középkorban с. munkájához. Megjelentek: A szabolcsmegyei két Gut falu története I. (1,5 ív — Folia Historica et Ethnographica II. k.), az Árpádkori falusi templomépítészet Hajdú-Biharban (1,5 ív — Az Alföld építészete, Nagykőrös) című feldolgozásai. Négy tudományos előadást tartott konferenciákon, emléküléseken az Árpád-kori településtörténet legújabb eredményeiről, az 1848/49-es Debrecenről a történetírásban és Magyarország 1849/50 telén egy angol utazó szemével. Ez évben is szerkesztette a Déri Múzeum Évkönyve újabb köteteit. Schleiszné Benkő Évának megjelent az Egy debreceni kereskedő család felemelkedése a XIX. században (1,5 ív) című feldolgozása (DMÉ 1986). A néprajzi osztályon Varga Gyula elkészítette tanulmányait A monostorpályi zellertermelés (3 ív), a Debreceni asztalosipar és népi bútor (3 ív), a Hajdú-bihari népi építkezés stílus változatai (2 ív) címmel, katalógust írt a kerámia kiállításhoz. Vajda Máriának önálló kötete jelent meg a „Hol a világ közepe" (9,5 ív) címmel (Forrás Kiadó). Koticsné Magyari Márta megszerkesztette az Üjvárosi Dolgozatok „A jobbágyvilág és a szabadságharc emlékei Balmazújvároson" című kötetét (4 ív). V. Szathmári Ibolya elkészítette a Biharnagybaj omi viselet (2 ív) és a Debreceni gyöngyöspárták (2 ív) tanulmányát, katalógusszöveget írt a Debreceni gyöngyöspárták és a XIX. századi magyar népviseletek a Déri György néprajzi gyűjteményéből című kiállításokhoz, megjelent a Hajdúböszörményi szűr című feldolgozása (1,5 ív, HMÉ 1987). Petrovszki Ildikó elkészítette a Bőrviseletek a Déri Múzeum gyűjteményéből című kiállítás katalógusát. Az osztály munkatársai egész évben fogadták és szaktanácsokkal látták el a gyűjteményegységben kutatókat (50 kutató, 123 alkalom). A képzőművészeti osztályon Sz. Kürti Katalin elkészítette a Kazinczy és Debrecen (1,5 ív), a Református Kollégium és a képzőművészet (1,5 ív) című munkáit, folyamatban van az Ady Társaság adattára című feldolgozása, megírta a Debreceni fényképek 1900—1944 (2 ív), a Debrecen anno . . . III—

IV. — a Déri tér és a Kossuth utca múltja kiállítások katalógusait és leporellóit. További 32 kisebb-nagyobb közleménye és feldolgozása jelent meg folyóiratokban, napilapokban a debreceni képző- és fotóművészet történetéből. Szathmáryné Bíró Katalin befejezte tanulmányait az ELTE művészettörténet szakán, továbbfejlesztette és kiegészítette szakdolgozatát az Egy parasztpárti politikus a népművészetről 1947-ben (2 ív) című témakörben, megírta a jubileumi nyári tárlat kiállítási katalógusát. Az osztály folytatta együttműködő munkáját a Magyar Nemzeti Múzeum Űj Magyar Képtárával, a Magyar Nemzeti Galériával, a Munkásmozgalmi Múzeum. Nemzeti Fotótárával, a miskolci, szentesi és nyíregyházi múzeumokkal. A Déri Frigyes gyűjtemény és iparművészeti osztályon Papné Szalay Emőke befejezte és házi vitán megvédte kandidátusi disszertációját A debreceni fazekasság és kapcsolata a jelentősebb középtiszai és alföldi központokkal címmel. Feldolgozást készített A fazekas céh élete a céhlevelek tükrében (1,5 ív), a Mátészalkai jeles napok, hiedelemvilág (1,5 ív), A tokaji egyház úrasztali pohara (0,3 ív), A fazekas legények köszöntő versei (0,5 ív) címmel, kiadásra készítette elő a Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1571. évi kötetét (10 ív), katalógus szöveget írt a Kerámiák Déri György gyűjteményéből és az Üveg művészete (Veres Lászlóval és Dabóczi Dénessel közös) kiállításhoz. Megjelent a Debreceni fazekasok díszítménykincse (1,5 ív) című feldolgozása (DMÉ 1986). Két előadást tartott tudomá425