A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nyakas László–Várhelyi Ilona: Nemzeti Színház a Péterfia utcán

Reszler mindenekelőtt színháza műsorával igyekezett bizonyítani, hogy éveken át végzett küzdelmes munkája a közönség nevelése érdekében nem volt eredménytelen. Felújította a korábban sikeres Wagneroperát, a Bűvös vadászt, valamint Jósika Két Barcsay]kt. Mindkét előadást telt ház előtt mutatták be. A sajtó szorgalmazta a népelőadásokat, a most ingyenesen beengedett közönségben vélte látni az állandó színház majdani fizető látogatóit. Reszler erre MoZiére-darabot tűzött műsorára; először színháza történetében, bemutatta Kazinczy Ferenc fordításában a Botcsinálta doktort. Az állandó színház igazgatói tisztéért folytatott küzdelem 1865. április 4-én ért véget, amikoris 6 pályázó közül a bírálóbizottság Reszler Istvánt tartotta legalkalmasabbnak erre a feladatra. Olyan prózai és operatársulat szervezésére kapott megbízást, amely színvonalában megfelel az általa kialakított magas igény éknek. Debrecen szabad királyi város és Reszler István színigazgató szerződését július 23-án írták alá.

52 1865. október 7-én Katona József Bán bánjával és országos ünnepséggel nyílt meg az állandó színház, s egyben Debrecen színháztörténetének új fejezete. Reszler deszkaszínháza elnéptelenedett, de küldetését elérte. Lerakta Debrecenben az operakultúra alapjait, közönséget nevelt, fejlesztette a nemzeti érzéseket, ébren tartotta a reményt történelmünk egyik legkilátástalanabb időszakában. A sikerekben, küzdelmekben és kudarcokban is bővelkedő élet nem hagyott időt Reszlernek a pihenésre. 1874ben, mindössze ötven évesen halt meg Reszler István. A debreceni színházi kultúra jeles alakja ma is több figyelmet érdemelne. RESZLER ISTVÁN PÉTERFIA UTCAI SZÍNHÁZAK BEMUTATÓI A felsorolás nem tartalmazza az évek során újra előadott műveket. Az első évben bemutatott operák és színdarabok évekig műsoron maradtak, esetleg hosszabb kihagyás után felújítva kerültek a közönség elé. Több darab bemutatójának időpontja nem deríthető ki egészen pontosan. Feltételezhető az is, hogy néhány bemutatóról a fennmaradt ddkumentumok hiányosságai miatt nincs tudomásunk. A felsorolás — filológiai hiányosságai ellenére — képet ad Reszler István műsorpolitikájáról, egyéni ambícióiról és ízléséről, ugyanakkor következtetni lehet a város polgárainak érdeklődésére is. 1861. május 11. Nyitóünnepség Szigeti József: A falusiak május 12. Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága május 13. Verdi: Ernani május 15. Szigligeti: Fenn az ernyő, nincsen kas május 16. Kisfaludy Károly: Kemény Simon május 18. Tóth Kálmán: Egy királyné május 22. Verdi: Trubadúr május 23. Szigeti József: Becsületszó Kotzebue: Legjobb az egyenes út 52 Hortobágy, 1865. 30. szám 377