A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nyakas László–Várhelyi Ilona: Nemzeti Színház a Péterfia utcán

sa (Sevillai borbély, ápr. 22.) után a színpadot ellepték a virágok. Valóságos diadalünnep volt ez a nap. A sajtó a Péterfia úti színház legszebb eredményének tekintette Murszka Ilona vendégszereplését. Májusban Giuseppe Avoni és Tanner István léptek fel vendégénekesként. Avoni teljesítményével a sajtó elégedetlen volt, de Tanner — főként a Don Carlosban — megtalálta az utat a debreceni közönség szívéhez. A kassai színház primadonnája, Schink Jozefa vendégszereplését a közönség is, a sajtó is negatívan értékelte. Reszler erőfeszítései és anyagi áldozatai nem álltak arányban az elért eredményekkel. A hullámhegyek és -völgyek kezdték kimeríteni anyagi erejét. A bevételekből alig tudta fizetni a világítás költségeit. A jövedelmek visszaesése miatt több kiváló színész elhagyta a társulatot, s ez maga után vonta az előadások színvonalának hanyatlását.

46 Még a népszínművek bizonyultak többé-kevésbé jövedelmezőnek, ezért bőven tűzött Reszler ilyen műveket műsorára (Vahot Imre: Huszárcsíny, Tóth Kálmán: Dobó Katica, Szigligeti Ede: A lelenc, A kísértet, Cigány, Csikós, A nagyapó, Szigeti József: Csizmadia mint kísértet, viola stb.). A Huszárcsíny népelőadása kapcsán a sajtó hangot adott annak a véleményének, hogy talán a földszinti hely árakat is le kellene szállítani, mert míg a karzaton zsúfolásig megtelnek a helyek, a földszint és a páholy tátong az ürességtől/'

7 Érdekes, hogy a vígjátékok nagy klasszikusai csak elvétve kerültek színpadra. Moliere-t egyáltalán nem játszottak. Shakespeare vígjátékai közül is 1864-ben csak A makrancos hölgy került színpadra július 24-én, a címszerepet Lendvayné játszotta vendégként. A művészházaspár Lendvayék fellépéseit nagy siker kísérte. Lendvay Márton szerzőként is bemutatkozott Debrecenben Nem tűröm a háznál című darabjával. A prózai társulat vendégművészei közül kiemelkedő sikert könyvelhetett el magának Szerdahelyi József a LiZiom/iban, Prielle Kornélia Berger Medici Máriájában, a Rónay-pár a JVőuraZomban, Szépné a Párbaj a sötétben című francia vígjátékban, Csiszér Nagy Ignác Sárika című darabjában. Kitűnő előadásiként értékeli a korabeli sajtó az 1864. január 10-i estét, amikor Jókai Dózsa Györgyét Rónay játszotta. Hasonló vélemény alakult ki Zeyk Elemér alakításáról a II. Rákóczi Ferenc fogságában, valamint a Fehérváryné és Foltényiné vendégjátékával előadott Stuart Máriáról. Obernyik Károly Brankovics Györgyében Zöldy és а Foltényi házaspár alakítása volt sokáig feledhetetlen. A Lendvaypár kitűnő játéka ünneppé emelte az Ármány és szerelem július 23-i bemutatóját. Szeptemberben a Bihari-házaspár mutatkozott be Debrecenben Szigligeti: Vid vagy a pogány magyarok című darab főszerepeivel. A siker láttán Reszler szerződtette a művészházaspárt színházába. Ugyancsak vendégekből lettek állandó tagok a debreceni színháziban Rónayék. Ök a III. Richárd október 7-i bemutatóján már óriási sikert arattak. 1864. június 5-én a helybeli Zenede növendékei adtak hangversenyt a színházban a dalárda és a főiskolai énekkar közreműködésével. Az igényes műsor 271 forint bevételt hozott, ami ebben az időben jelentős ösz46 Hortobágy, 1864. május 21. 47 Uo. 375