A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

Míg Kiss Sámuel emlékét leszármazottai is őrzik és a szakirodalmon túl is tudtak új adatokat, Kármán Jánosról (1786—1823 után) most sem tudunk igazán sokat, de legalább képei előkerültek. A debreceni források — egy kivételével — Kármán Józsefnek nevezik, Kiss Sámuel már idézett levelei egyértelműen Jánosnak. 1786-ban született Losoncon, református családból.

71 Valószínűleg rokona Kármán József írónak, a Fanni hagyományai szerzőjének. Még 16 éves sem volt, amikor a debreceni Református Kollégiumba került, s már 1801-ben kitűnt a rézmetszők közül rajztudásával. Kisst 1803-ban küldte a kollégium Nagyszebenbe, Kármánt 1805-ben. Mint Kiss leveléből megtudjuk: „tanulja a rajzolást és most már a miniatűr festésbe is belekezdett". Áprilisban már „igen szép előmenetelt tett a rajzolásban és Neuhauser igen örül neki".

72 1806 januárjában Kiss már Nagykőrösön volt, Kármán még Szebenben. 1806 őszétől Kiss Bécsben tanult, Kármán visszatért Debrecenbe. Barátságuk erősödött, Kiss még pénzkölcsönnel is segítette Kármánt.

73 Állandóan leveleztek, ami Kármán fejlődését elősegítette. Amikor 1812/13 telén beindult a ,,rajzoskola", Kármán ugyancsak Kiss közelében volt. 1816ra végre elérte, hogy beiratkozhatott a bécsi akadémiára. Nem tudni, meddig volt ott, de 1819 körül ismét Debrecenben találjuk. Ekkor festette a Szentgyörgyi család arcképeit. 1819 őszén Kazinczy látta a készülő képeket, mert november 4-én ezt írta Szentgyörgyi Józsefnek, Debrecen város főorvosának: „Szeretném tudni, Kármán mint végezte el a képeket és hogy az ott létemben még vakon álló szemek a Susi kisasszonyéban csillámlanak-e?'

m Később semmi hírünk nincs- debreceni vagy pesti, esetleg losonci működéséről. 1823-ban 500 forintot vett fel a nagybányai rom. kat. plébániától a nagy oltárhoz készült Szent Háromság kép festéséért.

75 Felmerülhet a kérdés: miért nem Kármánt javasolták a rajzoskola tanárának, s miért nem tartották itt Debrecenben? Valószínűleg azért, mert az építészeti rajzban jártasabb Beregszászi Pál (1790—1865) felelt meg inkább a város céljainak, a rajzoskola tevékenységének. Művészi értékű rajzokat ugyan nem hozott létre (mindössze három metszetét ismerjük), de Csokonai síremléke és illusztrált tankönyvei megőrzik nevét, emlékét Debrecenben. Kiss Bálint Debrecenben. Igazi bennszülött volt Dosnyai Károly (1815—1850?), aki 1815-ben született Debrecenben. Édesapja meghalt 1817-ben, így csak rokonai és a város támogatására számíthatott. Később írta a kollégium tanári-karának ezeket 71 Ezt abból az adatból következtetjük, hogy 1816-ban, 30 évesen iratkozott be, Losoncról, a bécsi képzőművészeti akadémiára. Ld. Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi képzőművészeti akadémián (Bp. 1935), 38. 72 Közli Balogh 1955, 62. 73 1806. december 26-án írja Sárvárynak Bécsből — ld. Balogh 1955. 63. 74 KL. 3791. sz. XVI. 524. p. 75 Szász Károly: Adatok a nagybányai képírók, kő- és fafaragók történetéhez = = Kelemen emlékkönyv, 570. p. (MTA Művészettörténeti Kutatócsoport Szentiványi adattára.) 277