A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

s a homlok közepén ér együvé, mint az imperátorok fejein látjuk. De óhajtottam volna, hogy a felöltött mente s dolmány maradt légyen el, a hogy a kravát egészen elmaradt; mert a nyak itt egészen meztelen. Meg nem foghatnám, mi indítá a mi Ferenczynket ennek a poetai s ennek a modern ízlésnek egyesítésére. Végre elhihetém magamat, hogy a bajusz cselekedte. Szegény Csokonai! ha te ezt tudod vala, nem növetted volna meg utolsó esztendeidben! Ferenczy tudta, hogy bajuszt szakáll nélkül ott csak a Mirmillók hordanának, s a mente s dolmány által akarná, úgy hiszem, motiválni, hogy büsztöt azzal a szőrrel adá. — A mente felett kisded részét látni a palástnak, mint a John rezén. Elbájolva állék Sok ideig a szépen gondolt, s igen szépen dolgozott fő szemléletében, s óhajtottam volna hazánknak azt az ifjú lelkes művészét szívemre szorítani. Mit fog ő adni ezután!"

r

'

2 Kazinczy lelkes sorai egy ponton tartalmaznak kritikát: az öltözetet illetően. Ügy érzi, a bajusz miatt kényszerűségből került mente és dolmány a modellre, pedig ez tudatos törekvése volt Ferenczynek, aki ezt írta: „készítettem Csokonai mellyképét fejér márványból, a kedves magyar köntösbe. Míg rajta dolgoztam, minden látogatónak szemit magára vonta.. ,

53 Kazinczy törekvései egyik megtestesítőjét üdvözölte a fiatal szobrászban, aki nemzeti arcképcsarnok megalkotására törekedett. Azért is rajongott érte, mert szobrain a klasszicista ideált, saját ízlését fedezte fel. 1825. január 4-én ezt írta a szobrásznak: ,,A' Plasztika a' természeti fej helyett újat, mást, eggy szebbet, eggy varázst ad. Így adád te a' Csokonaiét."

5

'' összecsengnek ezek a sorok egy korábbi, Szentgyörgyinek írt véleményével: ,,A' ki maga nincs a' Mesterség mellett, azt kívánja, hogy a' Mester úgy fessen, a' hogy a' sokaságnak szeme lát, a' kik pedig bé vannak avatva, azt kívánják, hogy a kép szép is legyen, ne csak igaz."™ Amikor meglátogatta Kiss Sámuelt, akit még Bécsből ismert, bosszankodott a debreceniek ízlésén s együtt örült Kissel, akinek bécsi rajzai „antik szobrok (statuák) után" készültek. Döbrenteinek írta: „Beszéllénk a' Természet és Ideál felől, s' szeretem hogy Kis eggy értelemben van velem e' pontban".™ Ezek az 1814-ben írt sorok a Csokonai síremlék terv kudarca után, az Árkádia-pör és a Mondolat vita tüzében íródtak. Ne csodáljuk, hogy a kényes ízlésű, elegáns írófejedelem megbotránkozott azon, hogy „Debreczen nem tudja mit akar a márványon az Árkádia" ™ s reménykedve írta Szentgyörgyinek a fiatal Kölcseyről: „lefaragódik az az alföldiség róla is".'

aH Ilyen példáki után ezt írta: „ezek a debreczeniek üldözik az ideált s a természet kell".™ Fel sem tételezte, hogy Debrecenben egy másfajta, a valósághoz jobban kötődő, „földközelibb" szemlélet maradandó értéket teremt52 Kedveskedő, i. m. 73—74. 53. Az 1819. január 23-i levelet közli a Csokonai emlékek, 343. 54 KL. 4442. sz. XIX. 276. 55. KL. 748. sz. III. 376. 56 KL. 2610. sz. XI. 261. p. 57 KL 996. sz. IV. 319. 58 KL. 1642. sz. VII. 207. 59 KL. 2607. sz. XI. 250. p. (Sipos Pálnak.) 266