A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

kollégiumba jött s a könyvtár számára is készített egy reprezentatív Péchy arcmást.

44 Tőle származott Kazinczy, Pálóczi Horváth Ádám és esetleg Budai Ézsaiás arcképe. Ez utóbbi eltűnt, de még Kiss Bálint láthatta és lemásolhatta. Kiss Bálint Debrecenbe kerülésekor, 1819-ben már egész sor festmény állt az új kollégium könyvtárában és dísztermében, a galérián. Az erdélyi fejedelmek arcképei közül biztosan megvolt Apafi Mihály, Bocskai István portréja, a királyok közül I. Józsefé és I. Ferencé.

45 „A Csokonai íve felett függ dr. Szombathy József Űrnak, a Pest feledhetetlen orvosának, a mint a festékelés után hiszem, Donát által híven igen és szépen festett portréja" — írta Kazinczy 1824-ben.

46 Ezt követte 1830 után több arcmás, amelyet a kollégium neveltjei, Kiss Bálint és Dosnyai Károly festettek megrendelésre és ajándékként. Csokonai márványszobra a Kollégiumban, Mint már az előző fejezetben jeleztük: Csokonairól készülhetett festmény is, de csak Erőss János bagaméri lelkész rajza volt ismert a kortársak előtt. Így ezt vette alapul Friedrich John (1769—1843), amikor elkészítette pontozó modorú metszetét. A mű nemcsak a Márton József féle kiadásban, hanem önálló laponként is megjelent 1816-ban. Ferenczy István fiatal kőfaragó legény esetleg már Bécsben ismerhette a művet, de biztosan annak alapján fogott a munkához Rómában, Thorvaldsen műtermében 1818. augusztus 3-án. 1818. november 11-én ezt írta testvérének: „. .. 3. auguszti a kezemnél lévő kúpferstück után a Csokonai mellyképihez kezdettem agyagból, annakutánna márványból dolgozni: a természeti nagyságba. A dolmánya hetedik gombig nyakravaló nélkül; az inge-gálléra, a dolmányára kifeküdvén, a feje egy borostyánnal ékesítve. Bár mindennap látogatóink vannak, de mégis egy sem múlatja el, hogy ne tudakozna kiléte felöl s nevét jegyzésbe ne tenné".'" 1821-re elkészült a szobor, amelyről a Tudományos Gyűjtemény és a Magyar Kurir is tudósított. 1822-ben József nádor révén hazakerült a Pásztorlányka és a Csokonai szobor, amelyet a budai vár alsó szálájában állítottak ki. Több lelkes cikk és óda köszöntötte a szobrokat és József nádort. Kazinczy az elsők között jelentkezett. Lelkesen köszöntötte a fiatal szobrászt és a szobor eszmeiségét: „A' ki Csokonait ismerte, azt a' kövön fel nem leli, mert rézbe vésett képe melly után az Ür* dolgozott, hozzá ugyan nem hasonlít. De a' Plastica' Műveiben nem a hasonlítás, hanem a nemesítés kívántatik." — írta 1823. január 17-én.

48 Ezek 44 Kazinczy Szentgyörgyi érdeklődésére leírja Stunder életét, kapcsolatukat, s hivonatkozik az Almosdon festett Péchy-képre és „caricatürök"-re. KL. 2091.sz. IX. 136—140. 45 Balogh István vetette össze a leltárkönyveket a meglévő anyaggal. Több festmény hiányzik jelenleg, vagy leltározatlan. Ld. Balogh 1978 46. Kedveskedő, i. m. 75. 47 Ferenczy István leveleit Wallentiny Dezső közölte (Rimaszombat, 1912). A könnyebb hozzáférhetőség kedvéért ajánljuk a Csokonai emlékek című kötetet (Bp. 1960). E levél közölve ott, a 343. lapon. 48 N. N. cikkét, az ódákat és Kazinczy 4150. sz. levelét közli a Csokonai emlékek, 344—358. 262