A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

félfigura, Krisztián Brand: Telis zánkózókkal, Kupeczky: Ébredő fiatal em­ber című műveit emelte ki. 37 Kazinczy 1804—1806 között Ér-Semlyénben, birtokán élt, Debrecen­ben volt orvosa, ügyvédje, papja. Nagy Gábor ügyvéd jelentős könyv- és képgyűjteménnyel rendelkezett, amely az 1811. évi tűzvészkor elpusztult. 38 Szentgyörgyi József, Debrecen tudós és műértő, irodalomszerető orvosa 1804-ben gyógyította ki Kazinczyt tüdőlázból, s ettől kezdve a háziorvosa lett. 39 Az írófejedelem azért is becsülte, mert ízlése választékos volt. Sokat adott Szentgyörgyi véleményére, ezt bizonyítja például egy 1806-ban, Kis Jánosnak írt levele: „Képedet Szent Györgyi és az ő érdemes hitvese nem találták jónak.. . csak azt látom, hogy nem Művész festette, hanem Mes­terember, s arról könnyű tenni. Művésszel másoltatom le. ,m Kazinczy Bécsben, Pesten és Debrecenben is másoltatott, hogy teljessé tegye köz­életi, művelődéstörténeti galériáját. 1814-ben rézbe akarta metszetni Bes­senyei György arcképét és ezt írta Szentgyörgyinek: „Ha a kép Rakovszky Űr kezében vagyon, kérni fogom Professor Kiss Sámuel Urat, hogy azt számomra pasztellben copizálja."* 1 Kiss Sámuel mellett Kármán Jánost is foglalkoztatta Kazinczy és Szentgyörgyi. 1818—19-ben készültek a Szentgyörgyi család tagjainak arc­másai. Szentgyörgyi József Zsuzsanna lányát Vonza Böszörményi László, Erzsébetet Péczely József vette feleségül. Szentgyörgyi mindkét vejét és apóstársát is rávette a képek gyűjtésére és szeretetére. Együtt jártak a Fáy gyűjteménybe, s amikor Ferenczy Csokonai szobra Debrecenbe került, átmenetileg Vonza Böszörményi Pál főbíró otthonában volt megtekint­hető. 42 Legfogékonyabbnak Péczely József (1789—1849) bizonyult. 1811-ben, mezőtúri rektorként kereste fel levéllel Kazinczyt. 1815-től a kollégium ta­nára és könyvtárosa lett, akit könyvei között ábrázolta egy ismeretlen fes­tő. 1821-ben nősült, s Szentgyörgyiékkel együtt látogatta Fáy János gyűj­teményét. 1828-ban egy festményt kért kölcsön Fáytól, amit Kazinczy se­gítségével másoltatott/' 3 1831-ben készült róla volt tanítványa, Kiss Bálint portréja. Kazinczynak gondja volt arra, hogy közvetítsen a festők és megren­delők között. Így ajánlotta be Péchy Imrének a dán származású Jakob Stundert (1759—1811), aki Álmosdon festette le a főgondnokot, majd a 37 B. P. szignóval megjelölt tanulmányt ld. Tudományos Gyűjtemény 1819. A II. 58—74. Fáyról: 70—71. A gyűjteményről megemlékezik! Szűcs várostörténete is, 983. 38 Nagy Gábor levele Kazinczynak 1816. december 31-én = KL. 3351. sz. 39 Szentgyörgyi 1802-ben kereste meg hódoló levéllel Kazinczyt, 1803-ban ismer­kedtek meg a váradi fürdőben. Halálukig barátok voltak, ezt még a Mondolat vita sem zavarta meg, pedig a Mondolatnak az ősfogalmazványa Szentgyörgyi műve volt. Majdnem mindegyik kötetben található levél Szentgyörgyitől, 1845­ben külön is kiadták levélváltásukat. A levelek témája: orvosi levelek, magán­életre vonatkozó sorok, irodalom, művészet, esztétikai kérdések. 40 KL. 784. sz. III. 376. 41 KL. 2634. sz. XI. 316. 42 Sárváry Pál levele Ferenczy Istvánnak, 1823. március 11-én. DM. adattára, SP. levelezés. XCII. sz. A levél 1823. április 20-i dátummal megjelent a Tudomá­nyos Gyűjteményben is (1823. V. 114. p.) Sárváry ódájával együtt. 43 KL. 4906. sz. 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom