A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Erkölcsi, viselkedési normák tudati viszonyok vizsgálata Debrecen egy szabadegyházi közösségében

szemben, kölcsönös bizalom, megbecsülés, teherviselés, humor, a kultúrának azok a termékei, melyek a család, a házasság pártján állnak."

16 A vegyes házasság elutasításával, ill. a felekezeti házasság igenlésével kapcsolatban lelkészük így nyilatkozott: „A nem saját közösségünkön belüli házasságot nem javasoljuk, ennek ellenére előfordul, megakadályozni nem tudjuk." A debreceni hetednapos adventista vallási közösségben a házasságok 53%-a a vegyes házasság kategóriájába tartozik, az endogám házasságok pedig 47%-ot alkotnak. Meg kell jegyeznünk, hogy a vegyes házasság kategóriájával elsősorban az idős korosztály tagjai között találkozhatunk az általunk vizsgált időszakban. Ennek az a magyarázata, hogy az adventista fiatalok szinte kivétel nélkül csak felekezeti házasságot hajlandóak kötni. Mindössze csak egy esettanulmányt tudtunk felmérni, ahol a férj még nem tartozott hivatalosan a gyülekezet tagjai közé (még nem „merítkezett be"), de maga is eredetileg adventista családból származik. Feleségét rendszeresen elkíséri az imaházba a gyülekezeti alkalmakra, és ő maga is készül rá, hogy „felveszi a keresztségét". (Munkahelyén a szombat megtartása nagy akadályokba ütközött volna.) A férjnek feleségével sohasem volt világnézeti jellegű vitája, és egy percig sem akadályozta az asszonyt következetes, aktív vallásgyakorlatában. Az ellen sincs semmi kifogása, hogy gyermekeiket adventista szellemben, adventista normák szerint neveljék. A férfi nem tagadja, hogy a vallásos csoport légköre, hangulata vonzza, erősen hat rá, és emellett a közösség tagjai is aktívan szorgalmazzák „megtérését". Az adventista fél — főleg a nők „világába" történő házasodását nem tudják megakadályozni. Ezért inkább arra törekednek, hogy a választott, vallásilag közömbös házasfelet a közösséghez „szoktassák", és előbbutóbb felvegyék tagjaik sorába. „Nagy öröm volt számomra, mikor a férjemmel végre sikerült elfogadtatni az üzenetet." (Fiatal, értelmiségi, adventista nő nyilatkozata.) A vallásilag passzív házasfélnek a közösség életébe való fokozatos bevonásával az endogám tendencia egy „felemás" esete, típusa alakul ki. Később az esetek nagy részében ez az átmeneti endogám forma, egyértelműen felekezeti házassággá alakul át. A 35 éven aluli korosztály körében egyetlen vegyes házassággal nem találkoztunk az általunk vizsgált időszakban. A gyülekezetben az utóbbi években csak felekezeti házasságok kötődtek. A vallási közösség tagjainak véleménye szerint ez a tendencia nem is fog változni. „Nálunk a fiatal generáció tagjai tisztában vannak egy esetleges vegyes házasság minden hátrányával." (Fiatal, diplomás nő nyilatkozata.) Az elmúlt öt évben kötött házasságokat vizsgálva — csak egyet találtunk, ahol a férj eredetileg nem tartozott a vallásfelekezethez, de házasságkötése előtt megkeresztelkedett a gyülekezetben, tehát teljes jogú taggá vált a közösségben. Ezen esettanulmányunk alanya fiatal házaspár a 35 éven aluli korosztályból. A feleség adventista volt, a férj csak házasságkötésük előtt ,vette fel a keresztségét" az adventistáknál. „Édesanyám felemás igában élt apámmal, állandó problémák voltak a házasságukban. Ekkor határoztam el, hogy csak adventista fiúhoz megyek feleségül, olyanhoz, aki egy 16 Keresztény család. In: Lelkésztájékoztató, 19. 238