A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Dankó Imre: Vízgazdálkodásunk népi alapjai I.

ködtek, hogy a Tócó völgye maga és a közvetlenül szomszédos vízgazdag területek váltak a debreceni mezőgazdaság fontos területeivé, majd pedig a város ellátásáról gondoskodó, sok vizet igénylő kertműveléses gazdálkodás helyévé (Liba-kert).

50 De ugyanezt mondhatjuk el ipari vonatkozásban is. A Tócó völgyében, mellékvizei szomszédságában alakult ki a sok vizet kívánó debreceni agyagipar, a Téglavető, illetve a későbbi téglagyárak.

51 Vízgazdálkodásról lévén szó, meg kell említenünk, hogy a már érintett kéziratos térképek nem egyikén több, a Tócóval, a Tócóra épülő vízgazdálkodással kapcsolatos ábrázolást, feliratot találhatunk. Ilyen az „Ujj Gáti Malom" rajzos jelzése a Nyúláson, a Tócón, egy 1834-ből származó térképen.

52 Illetve egy másik, 1839-es térképen „A nagy tótczó mellett ujjonnan készítendő töltőt (azaz út) terve" felirat, amiben „nagy" Tócóról, nyilván bővizű Tócóról történik említés, ami mellett — nyilván a számottevő forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében — új töltőt — utat — kell építeni.

53 Ugyanígy szólhatnánk a „Tégla Vető"-ről is, amit egy 1760-ból származó térképünk nagyon szép összhangban ábrázol a Tócóval.

5/

* 50 Gombár József: Debrecen agrárviszonyai és agrártársadalma a XIX. század első felében. Debrecen, 1932. — Vö.: Szűcs Mihály: Mezőgazdaság. Zelizy Dániel (szerk.): Debreczen Sz. Királyi Város Egyetemes Leírása. Debreczen, 1882. 555— 636. és Kovács János: Kertészet. Uo.: 638—643. 51 Debreczen Sz. Királyi Város Tégla- és Cserépgyárának története. Csobai László: Debreczen Sz. Királyi város műszaki létesítményei és üzemei. Debrecen, 1938. id. m. 51—55. 52 Dv. T. 1106. sz. térkép. 53 Dv. T. 1131. sz. térkép. 54 Dv. T. 1189. sz. térkép. 225