A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920–1988

rendezvénysor kiváló szolgálatokat tett a hagyomány felelevenítés és ha­gyományőrzés szolgálatának. Ez a rendezési siker adta az ötletét annak az elgondolásnak, miszerint létre kell hozni egy társaságot a magyar huszár­és lovashagyományok őrzése céljából. Reméljük, ez a terv 1989-ben már valóra is válik. Debrecen és vidéke lovasembereinek szereplése történetét a parádé­kon befejeztem. Biztos volt olyan szereplés is, amiről nem sikerült adatok­hoz jutnom, ezt nézze el nekem az olvasó. A lovasok mutatós ülése, helyes befolyásuk a lóra a parádék elenged­hetetlen követelménye. A lovaskiképzést oktatók közül a közelmúltban leg­ismertebb nevek: Demkó Tibor, Szűk András, Czap Sándor, Tikos István, Nemes Géza, Németh Dezső, Szalay Miklós, Sutyák János, Kordás József, Nagy Ferenc, Zilahy István. A parádék főkelléke, a ló előállításának vezérkara a volt méntelep, majd lótenyésztési felügyelőségen, most a Debreceni Állattenyésztési Vál­lalat és a ménesek szakemberei közül a régmúltban, valamint most a követ­kezők ismertebbek: Fadlallah El Hedad Mihály, Perczel Dénes, Schütz Er­nő, Micsy Imre, Papp Gábor, dr. Várady Jenő, Boross-Tóby Tibor, Mocsáry Károly, Szini Sándor, Hetey S. György, Debreceni Viktor, Sz. Szász Iván, Fenyves János, Madácsy László, Anker Alfonz, dr. Veress László, dr. Bodó Imre, Sártory Endre, Fintha Gábor, Katona László, Bujdosó Attila, dr. Resli István, Pózner Béla, Ibrányi András, Zs. Nagy Károly, Balogh László, B. Csák István, Salamon Ferenc, Dunka Béla, Török József és Szathmáry Ferenc. Különösen a szép kivitelű szerszám, a csodásan fonott sallang „dobja fel" a fogatokat, aminek vidékünkön művészi szintű mesterei voltak és vannak: Ka thy László, Kádár Gyula, Fábián József, a Komlósi Imre által irányított Bőripari Szövetkezet, annak műhelyvezetője, Miskolczy József. A magyaros vonalú csipkés rézveretékek, csatok kiformáló ja, művész szintű mestere városunk rézöntő népművésze, Szoboszlai Gábor. Különösen a hagyományos Debrecen városi díszhintó — melyet Mis­kolczy László kutatott fel — felújításával szerzett érdemeket a Debreceni Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Szövetkezet és vezetője, Varjasi Gyula. Ez az üzem szép hajdúsági szekerek és más stílkocsik gyártásával szolgálta a szakmát. Azért is soroltam fel a számos nevet a zárszó sorai között, mert az ő munkájuk tette lehetővé, hogy a lovasparádékon szerep­lőinket a szakma képzelt rangsorában elöl találjuk. Külön említem Szalay Miklós lovasedzőt, aki e tanulmány táblázatainak összeállításában is nagy segítségemre volt. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom