A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)
Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920–1988
Számos verseny színhelye megyénk. A területi bajnoki versenyek mellett országos versennyé lépett elő a FEFAG Simonyi Óbester emlékversenye military versenyágban, nemzetközi verseny a Hortobágyi Lovasnapok, országos meghívásos a Hortobágyi Hídivásárhoz kapcsolódó lovasverseny. Ma már országos meghívásos fogatversennyé fejlődött a Hajdúszoboszlói Lovasnapok is. A megye legjobb lovasai és a hortobágyi elhajtó, Fintha György külföldi versenyeken is sikerrel szerepelnek. Fintha tudja a legjobb eredményeket felmutatni. Volt már Windsorban a vb-n 5. helyezett, 1977-ben a magyar ob-n második lett. Ugrólovasaink még nem nőttek fel a nemzetközi dobogóra, ob-kon már igen. A továbbiakban a nagy területi rendezvényekről adok átfogó képet, olyanokról is, melyeknek célja a lovassport valamelyik versenyágának, vagy versenyágainak bemutatása, de olyan is akad, amelyiknek a parádé az elsődleges célja. A versenysport célú rendezvény is teret ad a parádénak, hisz az teszi látványossá a megmozdulást. Ügy vélem helyes, ha nagyobb szabású rendezvényeket nem évenkénti bontásban ismertetem, hanem summázva elsorolom a fejlődésének, kialakulásának történetét, röviden a bevált programot. Természetesen a leggyakoribb klub és egyéni versenyzőt is megnevezem. 1965 Hortobágyi Lovas Napok (1970-től Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok). 12 A felszabadulás utáni nagy lovas rendezvények területünkön jelentős sikereket eredményeztek ugyan és valóban előrevitték a lovas élet fejlődését és ennek velejáróját, a tetszetős lovasparádék újraélesztését. A méntelep megszűnésével az ott jó szakszerűséggel megépített lovaspálya is bezárt. Csak improvizált pályákon, legelőkön, vásártereken, esetleg labdarúgópályákon tudtak csak lovasversenyeket rendezni. Titkon a lovasszívekben az a gondolat élt, hogy a lovassport stafétabotját a hortobágyiaknak kell átvenniök, a színtérnek Hortobágyon kell lennie. Ezeddig csak kisebb versenyeket rendezett a gazdaság sportköre, azokat a nagy puszta kellős közepén — horribile dictu — szűk, kis erdei pályán. Területünk tehát nagy rendezvény nézőpontjából ún. fehér folt volt. Ezen változtatni kell, Hortobágyon kell hogy a lovassport versenyágai és a velejáró parádés felvonulások életteret kapjanak. A Máta közepén elterülő füves, tágas tér szinte felkínálta magát. E vágyálom megvalósulása 1965-ben következett be. Nem csak a lovasélet valóban látványos bemutatása motiválta a nagy rendezvény meghonosításának gondolatát, hanem más nagyobb horderejű koncepció is szükségessé tette azt. Az évszázad elején világjelenséggé vált és az 1960-as években hazánkba is „begyűrűzött" az a törekvés, miszerint a természet nemzeti szempontból jellegzetes tájait meg kell őrizni a maguk változatlan állapotában. Nem szabad engedni, hogy a mindenképpen hasznosításra való igyekezet a tájat megfossza természetadta varázsától. — Ez az elgondolás hazánkban is szinte mozgalommá vált, melynek élére tájegységünkön az 1963-ban megalakult Hortobágyi Intéző Bizottság állt. Elsődleges célja Hortobágy nem32 A VI—XXII. lovasnapok nyomtatásban megjelent műsorfüzetei alapján. 190