A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920–1988

2945 A lovasversenyek szélesebb körben elterjedtek, mint a felszabadulás előtt. Sokak örömére a lovassport is népi jelleget kezdett ölteni. Sokfajta versenyágat rendszeresítettek a szervezők, melyekben elsősorban a fogatok jutottak szerephez, a különböző fogatolási módok mind megkapták az egymás közti versenyzési lehetőségüket és így a nyerési esélyüket. Ennek következtében a lovasparádék főszereplői a fogatok lettek. A bandériumok csak itt-ott éledtek fel bemutatkozásra. Rendszeressé vált az, hogy a versenyek ünnepélyes felvonulással kezdődtek, a lovas és fogatos résztvevők felsorakozása pompázatos látványosság, lovasparádé ez a javából, így van ez most is. A közönségre ez gyakorolja a legnagyobb hatást, ámulattal, gyönyörködve szemlélik a szebbnél szebb lovakat, a lóra, illetve bakülésre termett jóképű magyar ifjakat. A nézők száma is megnövekedett, hiszen a lovasverseny most már részükre nemcsak lenyűgöző látványosság, hanem az övéikért, eredményességükért való biztatás. A versenyek megnyitó és záró parádés felvonulásait pedig rendszerint egyszerűen végigtapsolták. Területünk szervezett bandériuma, a szoboszlói egy ideig még hallatott magáról. Sikerült a kevésszámú megmaradt hajdúruhával felszerelni egy kisebb létszámú csapatot, mely még így is dísze lett az 1946. évi debreceni, az 1947. évi szoboszlói aratóünnepségeknek, majd Debrecenben Kossuth szabadságharcának 100 éves jubileumára rendezett nagyszabású megmozdulásnak. A többi helységek is küldtek erre kisebb lovascsoportokat, főleg fogatokat. Különösen Hajdúböszörmény tűnt e téren ki nagyszámú szépen kiállított szekérfogatával. Béres Lajos tanulmánya az újra szervezett bandéristák neveit is felsorolja.

24 A bandérium még az 1949". augusztus 6—7-én Hajdúszoboszlón rendezett lovasversenyen, majd az augusztus 20-án az Alkotmány ünnepi rendezvényen szerepelt és mindkét alkalommal kitett magáért. Ezután, mivel az új társadalmi rendszerben nem talált megértésre, anyagi támogatást pedig sehonnan sem kapott, kimondta végleges feloszlását. Ezek után bandériumokat a díszelgésekre csak nagyritkán szerveztek. A lovas parádékat a lovassport rendezvényei szolgáltatták. Az ünnepélyes megnyitó és záró felvonulás, valamint a versenyszámok eredményhirdetésének ceremóniája kimondottan lovasparádét jelenít meg. Területünkön a felszabadulás után az első nagyszabású lovasmegmozdulásra Hajdúböszörményben került sor 1949 júniusában. Az újjáalakult Debreceni Állami Méntelep vezetősége szervezte meg Várady Jenő méntelepvezető irányítása mellett, a helyi párt- és társadalmi szervezetek minden vonatkozásban segítséget nyújtottak. A díszfelvonuláson minden sze24 Béres i. m. 23. és 28. 183