A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920–1988

Minden apróságra kiterjedő felkészülés arra is kiterjedt, hogy a lova­kat a fúvószenekar szokatlan erős hangjához is hozzá kell szokatni. Ezt kü­lönösen az egyik parancsnok, aki most a díszhintó mellé testőrnek volt ki­szemelve, Lénárt Gyula lova szokta meg nehezen. 1927. október 27-én ün­nepi díszbe öltözött a város. A bandérium trombitása ünnepi ébresztőt és gyülekezőt fújt a lovasoknak. Az államvezetés fogadására a bandérium és a városi díszfogat vezetésével 36 fogat kivonult az állomásra. Jelentések és üdvözlő beszédek után megindult a díszoszlop a város központja felé. Elöl a hajdúszínekben pompázó bandérium, mögötte a négyesfogat, benne a kormányzó mellett a főispán. Az újonnan megalakult bandérium Császi Antal vezetésével nagyon jó benyomást keltett. A fegyelmezett lovasok láttán az érkezett magasran­gú vendégek óriási csodálkozásuknak adtak kifejezést. Az egyik idős kato­natiszt meg is jegyezte: „Ha nem látnám a lovasok közti kisebb-nagyobb korkülönbséget, azt kellene hinnem, hogy valamely közeli helyőrség polgári egyenruhába öltöztetett huszárszázada áll itt. . ." Ezt a dicséretet jóleső érzéssel könyvelték el a város vezetői. A bandérium első nyilvános szerep­lése fényesen sikerült tehát, a lakosság nagy örömére. 3 A hajdúszoboszlói hősi emlékmű leleplezését megelőzően Hajdúböször­ményben még 1927. június 4-én történt a hősi emlékmű avatása. A nagy hajdúvárost az államfő is megtisztelte megjelenésével. Debrecen felől gép­kocsival érkezett magasrangú kíséret és testőreinek társaságában. Böször­mény határában várta a város vezetősége. A város díszfogatát Dóka Zsig­mond hajtotta. Vincze Sándor követte őket egy félvér négyessel, majd Só­vágó Imre nóniusz fogata következett. A testőrök is kocsikban foglaltak he­lyet. Nagy lovasbandériumot is szerveztek erre az alkalomra, az haladt a menet élén. így érkeztek a főtérre, ahol az ünnepség lezajlott. 4 2928 A földművelésügyi kormányzat lótenyésztési munkáját bemutatandó nagyszabású lovasünnepséget hívott életre Debrecenben; „Debreceni Or­szágos Lovasnapok" elnevezéssel 1928. június 9—10—11-én a Köntösgát elnevezésű legelő területen került megrendezésre. Mintegy 1200 ló vonult fel a vármegyék, városok, községek képviseletében a különböző rendezvé­nyeken. A vesztett háború után az eddig végzett lótenyésztési munka se­regszemléje, az első országos méretű lovas megmozdulás volt ez. összekap­csolták politikai eseményekkel is és ezen volt a befutója egy nagyobb tel­jesítményű távlovagló csapatversenynek, valamint a népies fogatok táv­hajtó küzdelmének. Szinte az egész ország területéről sereglettek össze a lovascsapatok. 0 A távlovagló versenyen külföldi lovasok is rajthoz álltak, ezek sora: néme­tek, észtek, finnek és hollandok. A rendezvény fénypontja az államfő előtti parádés díszfelvonulás volt, melyen a távversenyző lovasok és fogatok is mind felvonultak. Debrecen és vidéke képviselőivel részletesebben foglal­3 Béres i. m. 13. 4 Dr. Magi Kálmán (Hajdúböszörmény) adatai alapján. 5 Bandériumokat küldtek: Békés vármegye, Bihar vármegye, Cegléd és környéke, Csongrád város, Nyírbátor város, Szatmári terület, Szolnok város, Pest várme­gye, Túrkeve környéke, Tiszaszentimre község, Nyíregyháza város, Gödöllő város. 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom