A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)
Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920–1988
Minden apróságra kiterjedő felkészülés arra is kiterjedt, hogy a lovakat a fúvószenekar szokatlan erős hangjához is hozzá kell szokatni. Ezt különösen az egyik parancsnok, aki most a díszhintó mellé testőrnek volt kiszemelve, Lénárt Gyula lova szokta meg nehezen. 1927. október 27-én ünnepi díszbe öltözött a város. A bandérium trombitása ünnepi ébresztőt és gyülekezőt fújt a lovasoknak. Az államvezetés fogadására a bandérium és a városi díszfogat vezetésével 36 fogat kivonult az állomásra. Jelentések és üdvözlő beszédek után megindult a díszoszlop a város központja felé. Elöl a hajdúszínekben pompázó bandérium, mögötte a négyesfogat, benne a kormányzó mellett a főispán. Az újonnan megalakult bandérium Császi Antal vezetésével nagyon jó benyomást keltett. A fegyelmezett lovasok láttán az érkezett magasrangú vendégek óriási csodálkozásuknak adtak kifejezést. Az egyik idős katonatiszt meg is jegyezte: „Ha nem látnám a lovasok közti kisebb-nagyobb korkülönbséget, azt kellene hinnem, hogy valamely közeli helyőrség polgári egyenruhába öltöztetett huszárszázada áll itt. . ." Ezt a dicséretet jóleső érzéssel könyvelték el a város vezetői. A bandérium első nyilvános szereplése fényesen sikerült tehát, a lakosság nagy örömére. 3 A hajdúszoboszlói hősi emlékmű leleplezését megelőzően Hajdúböszörményben még 1927. június 4-én történt a hősi emlékmű avatása. A nagy hajdúvárost az államfő is megtisztelte megjelenésével. Debrecen felől gépkocsival érkezett magasrangú kíséret és testőreinek társaságában. Böszörmény határában várta a város vezetősége. A város díszfogatát Dóka Zsigmond hajtotta. Vincze Sándor követte őket egy félvér négyessel, majd Sóvágó Imre nóniusz fogata következett. A testőrök is kocsikban foglaltak helyet. Nagy lovasbandériumot is szerveztek erre az alkalomra, az haladt a menet élén. így érkeztek a főtérre, ahol az ünnepség lezajlott. 4 2928 A földművelésügyi kormányzat lótenyésztési munkáját bemutatandó nagyszabású lovasünnepséget hívott életre Debrecenben; „Debreceni Országos Lovasnapok" elnevezéssel 1928. június 9—10—11-én a Köntösgát elnevezésű legelő területen került megrendezésre. Mintegy 1200 ló vonult fel a vármegyék, városok, községek képviseletében a különböző rendezvényeken. A vesztett háború után az eddig végzett lótenyésztési munka seregszemléje, az első országos méretű lovas megmozdulás volt ez. összekapcsolták politikai eseményekkel is és ezen volt a befutója egy nagyobb teljesítményű távlovagló csapatversenynek, valamint a népies fogatok távhajtó küzdelmének. Szinte az egész ország területéről sereglettek össze a lovascsapatok. 0 A távlovagló versenyen külföldi lovasok is rajthoz álltak, ezek sora: németek, észtek, finnek és hollandok. A rendezvény fénypontja az államfő előtti parádés díszfelvonulás volt, melyen a távversenyző lovasok és fogatok is mind felvonultak. Debrecen és vidéke képviselőivel részletesebben foglal3 Béres i. m. 13. 4 Dr. Magi Kálmán (Hajdúböszörmény) adatai alapján. 5 Bandériumokat küldtek: Békés vármegye, Bihar vármegye, Cegléd és környéke, Csongrád város, Nyírbátor város, Szatmári terület, Szolnok város, Pest vármegye, Túrkeve környéke, Tiszaszentimre község, Nyíregyháza város, Gödöllő város. 177