A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Varga Gyula: Adatok a debreceni asztalos céh és a népi bútor történetéhez

FÜGGELÉK A debreceni asztalos céh artikulusai 1620-ból ,Nos Georgius Gaspar Judex Primarius Caeteriq(ue) Ciues Jurati ac Univérsi Sénatores Oppidi Debrecen. Memoriae comméndamus tenoré praeséntium significantés quibus expedit Univérsis et singulis praesen (tibus) paritér et futuris praesen (tium) notitiam habituris quod prüden(tes) ac circumspécti Víri Jacobus Asztalos, et Jeremiás Balich concivés nostri; Artis Ménsariae Magistri in Suis paritér ac aliorum Univérsorum Magistrorum Ménsi parorum Incolarum dicti Oppidi Nostri Nominimus et pérsonis nostram pérsonalitér vénientés in praesentiam hunc in modum nobis significare curaverunt: quod licet ipsi a' Maioribus ét Patribus nostris piae memoriae pér cértos quosdam Articulos ét statuato de arté ipsorum Ménsaria iuxta opprobatam laudabilemque, aliarum Civitatum béné institutarum consvétudiném Céham quandam séu confratérnitatém ab antiquo ordinatam, constitutam ét roboratam pérpétuo duratur ac eandem litéras quoq(ue) supérindé conféctos ab iisdém sub Sigillo Oppidi nostri Authéntico boni ordinis obsérvan(das) ergo datas et concessbs haberent. Tarnen cum ex illis Articulis ét Statutis antiquitus concéssis quaedam in his témporum disturbys praesen(tibus) Statui minimé in sérviré vidéantur talium articulorom quorundam correctione quorundam renovatione et confirmatione ad praesens summo per indigerent Ideo Supplicatum nobis extitérunt, rogantés débita cum instantia ut nos ipsis de opportuno huius réi rémedio et Privileg^ ipsorum confirmationé eiusdem Salva conservatione faventes providéré dignoscémur. Quorum nos petitionibus tanquam Justis et legitimus communi et matúra inter nos supérindé habita Delibérationé jnclinati anuen(tes) duximus ac excerta nostra sciéntia' Regulas quosdam seu observatiunculas articulatim infrascriptas Majorum Nostrorum éxémplo dictis Magistris Ménsaryis ac pér éos eorundém postéritatibus univérsis pro ultériori ipsorum commodo dénio ét éx novo ordinarimus ét concéssimus. Quarum quidém Régularum séu Clausularum admissarum tenor nativa lingua sequitur in hunc modum Elseő Regula, hogy mindén esztendőnek fordulásában, Vízkérészt napián az Asztalos Mesterek öszvégyűlvén válasszanak közülük égi előeiáró féő Mestert, kit Czéh Mesternek nevezessenek, az kit mégh ésküttvén az Czéhnek szekrényé és levéléi nálla ályannak, kinek

1 házához az czéh tartásnak napian öszvé gyllénék és ott közönséges szép rendtartás által eö dolgaikon beszélgessenek, az ki az Czéhnék mindénbén illendő gondiat visélijé Második. Valamélly Méstér Legény akarhon való akar iövevény legény, akárki az Asztalos Mesterek közzé akaria magát adni és Mesterré is lenni, tehát az illyen legény az eö Mesterségének mégh mutatására probamívét tartozzék élsöbén mégh csinálni úgymint égy Ládás Asztalt, item égy Singés szép ládát, avagy égy ostablat, ki az Czéhnek méstér rémékül bemutasson méllyékét az Mesterek mégh proballyanak és még lássanak, és ha az eö tudománya Mesterségéhez elegendőnek találtatik lenni tehát azt az Uy Mestert az Czéh Méstér tartozik akkorbéli Varos Biraianak bé mutatni égy pint jó borral és az mégh mondott égy singés Ladával, mély a Birójé légyen és igy fogadgyak közikbén. De ha elégségesnek ném találtatik az eö mesterségé tudományában, tehát a Mesterségnek tanulásában több munkát vegyen fél, és több időt tölczön. Ugian ézén Méstér rémékét pénigh, ezen mostani Asztalos Méstérékis tartozzanak mégh csinálni. Harmadik. Éz félé Uy Méstér pénigh az Mesterek közzé így bé vétetvén első bé köszönéskor tartozzék mingiarast az Czéhbén két forintot lé tenni, és annak utanna ismét tizenöt nap múlva az Méstér Asztalért az Czéh Ladájában, hat magiar forintot letenni, és három forint arra bórt adni: Mélly Mesterségh váltásnak harmad részét 151