A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Varga Gyula: Adatok a debreceni asztalos céh és a népi bútor történetéhez

14. kép. Tulipános láda. 1861. V. 82. 127. 1. Ezeknek a bútoroknak zömét minden bizonnyal debreceni asztalosok csinálták. Hogy a céh mennyire igyekszik lépést tartani a kor polgári követelményeivel, annak legszebb bizonyítékai a ránk maradt mesterrajzok. Mint láttuk, az 1752. évi céhlevél tervezet írta elő, hogy a remekelni kívánó legény a remeket előbb „papírra kis formában" tartozik lerajzolni, majd következett a „Táblára való öreg rajzolás", melynek pontosan akkorának kellett lenni, mint az elkészítendő munkadarab, jelölve rajta a különböző illesztéseket, csapolásokat, díszítéseket. A céhlevéltervezet 3. artikulusa alapján a céhgyűlés 1758-tól tette kötelezővé a rajzolást, de már 1755-ből ismerünk remek rajzot.

60 Mindkét rajzot a látómesterek bírálták el, s csak akkor kezdhetett a legény hozzá a remek elkészítéséhez, ha ezeket a rajzo60 HBML. IX. 2. 10. céh jkv. 1758. 119