A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Egy jeles debreceni kartéziánus, Huszti Szabó István

1693—94-ben.

8 1695-ben két értekezése is megjelent. Az elsőt, melyet a nagy hírű Friedrich Hoffmann

9 elnöklete alatt a hallei egyetemen adott elő ez év július 13-án Philosophiae Experimentális stb. címen (ami kísérleti fizikát jelent) (RMK III. 3941), Hallében nyomtatta ki. Ugyanez évben adta elő ünnepélyes körülmények között Halléban augusztus 23-án, mint az egyetem első magyar orvosdoktora, orvosdoktori értekezését Depmdenti medicamentorum applicationie in tempore (Az orvosságok kellő időben való alkalmazásáról) címmel (RMK III. 3942), és adta ki ugyancsak Halléban.

10 Ezek az értekezések nemcsak tanulási helyeire, tanáraira, nagy szorgalmára, de ajánlásaik révén szerzőjük távolabbi körülményeire, itthoni környezetére is rávilágítanak. A fiziológiáról szóló tanulmányok közül az elsőt pl. Bethlen Miklósnak ajánlja, aki az értekezés megjelenése idején huszti főkapitány volt. A másodikat Dolhai György verhovinai földesúrnak, a költő Fráter István huszti alkapitánynak, Pogány Györgynek, Máramaros vm. alispánjának, Fráter Györgynek, a máramarosi sóbányák praefectusának, Drelincurt Károly leideni, Szilágyi Márton debreceni, Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi és Szathmár-Németi Sámuel kolozsvári tanároknak. A harmadik füzetet ismét máramarosi nemeseknek, tisztviselőknek dedikálta, többek között Huszti K. Istvánnak, „a legjobb atyának", Huszti L. Sámuel lelkésznek, volt tanítójának és Csepregi Mihálynak, a kolozsvári kollégium tanárának, a negyedik részt pedig Burgher de Voldernek," volt franekeri tanárának (őt az első füzet ajánlásában is megemlíti).

12 A Philosophiae Experimentalist „a felelő" Köleséri Sámuelnek, Szeben szék és város rendes orvosának, a volt debreceni diáknak ajánlja, aki egyébként kevéssel előbb szintén Hoffmann tanítványa volt. Orvosdoktori értekezésének ajánlása II. Apafi Mihálynak szól, akivel már akkor összekötöttetésben lehetett, s aki hazatérése után meghívja felesége, Bethlen Kata udvari orvosául Ebesfalvára. Huszti orvosi szolgálata mellett még Arndt János imakönyvének fordításával is kedveskedik a fejedelemasszonynak (Keresztyéni jóságos cselekedetekkel teljes Paraditsom kertecske, Kolozsvár 1698., RMK I. 1526). Miután Apafit I. Lipót lemondatja és Bécsben „marasztalja", a „fejedelem" 1699. október 14én szolgálatai jutalmául egy minden adótól, illetéktől mentes nemesi telket ad Husztinak és utódainak Máramarosszigeten. Apafi 1696 júniusában ment Bécsbe,

13 s a városi tanács jegyzőkönyve szerint Huszti már ez év májusának elején Debrecen orvosának ajánlkozik.

14 Magyari Kossá Gyula szerint azonban meghívására csak 1700-ban került sor. Ekkor küldöttséget menesztettek érte, s lakásául Szilágyi T. Márton házának felét jelölték ki.

15 Ugyanez 8 Szabó Károly Szinnyei lexikona nyomán említi ez időből egy Dissertatio medica stb. c. értekezését (RMK. III. 3881.), ennek azonban más nyoma nincs. 9 Fr. Hoffmann (1660—1742) Boerhave mellett kora leghíresebb orvosa, különösen a gyakorlati orvoslás terén ért el eredményeket. 10 Az értekezés 1705-ben újra megjelent Halléban (RMK. III. 4508) s magyar fordításban a Régi magyar filozófusok XV—XVII. század (Bp., 1961., Gondolat Kiadó) című kötetben. 11 Burgher (v. Burchard) de Voider (1643—1709) a matézis és asztronómia professzora a leideni egyetemen. 12 Ennek végén üdvözlő versek olvashatók Buzinkai Mihálytól s más leideni, franekeri, utrechti magyar diákoktól. 13 Esze Т., i. m., 98. 14 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár IV. A. 101 l/a 23. k. „Huszti István Medicináé Doctor Erdélyből küldött levelet, mellyben magát Városunkban új esztendőre való jövetelre s — lakásra resolvallya olvastatik." (426.1.) 15 Magyar orvosi emlékek (Bp., 1940.) IV. 14. — 1700. május 16-án: „in congregatione Senatus et Communitatis Tisztelendő Szilágyi Márton Uram háza féle Doktor Huszti István uramnak assignáltatik. Az philosophiae professorságra tegnapelőtt introducaltatvan ő k[egye]lme a Collegiumban solleniter." HBML. IV. A. 101 l/a, 24. k., 715. 286