A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

királyi rezolúció hallatán, mert az udvar ismét kinyilvánította a nevelésügy irányításának kizárólagos felségi jogát, hanem azért is, mert felismerték, hogy a határozat az ország gazdasági kibontakozását, haladását is lelassíthatja. Ezekből az április 30-i kerületi felszólalásokból derül ki világosan, hogy a rendek a műegyetemet saját pénzükön, azaz országos, kötelező ajánlással (vagyis a kiváltságos rendekre törvény által előírt fizetési kötelezettséggel) is hajlandók lettek volna létrehozni.

56 A két tábla egyébként május l-jén megújította a feliratot,

57 ám nem bíztak a sikerében, tulajdonképpen már választ sem vártak rá. A rendek első kísérlete kudarcot vallott ugyan, de mégsem volt eredménytelen. A műegyetem ügye az országgyűlési viták, a feliratok, a követjelentések révén nagy fontosságú politikai kérdéssé vált. Többé nem is került le a napirendről; a reformkor végéig az érdeklődés előterében állt. A következő országgyűlés előtt Pest megye utasításkészítő küldöttségében vetette fel 1839. március 13-án Széchenyi István azt az ötletet, hogy a Ludovika Katonai Akadémia üresen álló épületét alakítsák át műegyetemmé.

58 Az elképzelés igen egyszerű és mégis nagyvonalú: egy új építkezés költségeit lehetett volna vele megtakarítani. Miután az utasításba is bekerült, Pest megye követei a diétán előterjesztették,

59 de ott sem ezzel, sem azzal a javaslattal nem foglalkoztak, amely a politechnikumot a Nemzeti Múzeumhoz kívánta csatolni.

60 A rendek az 1836. május 1-ji feliratot ismételték meg, mellékelve hozzá az akkor elutasított törvényjavaslatot. Az 1840. május 10-i felterjesztésre

61 azonban ezúttal sem kaptak választ. A gazdasági szakoktatás ügyére is kedvezően hatott a kereskedőkről és a gyárak alapításáról szóló 1840. évi 16. és 17. törvénycikk. Életbe léptetésük, továbbá a kereskedelem és az ipar fellendülése mintegy megkövetelte a reáltanodák (vagy ipariskolák, kereskedőiskolák) és a műegyetem létesítését. Számos terv és gyakorlati kezdeményezés született.

62 Köztük Vállas Antal 1841-ben megjelent, nagy szakértelemmel összeállított, füzetnyire duzzadt korszerű tervezete „Egy felállítandó Magyar Központi Műegyetemről."

63 Síkraszálltak a reáltanodák, a politechnikum érdekében a vezető liberális politikusok is: Széchenyi István gróf, Wesselényi Miklós báró stb.

64 Kossuth Lajos a Pesti Hírlap hasábjain folytatott nagy hatású propagandát a szak56 Kossuth i. m. 5. köt. 682—683. 57 Ogy írásai, 1832—36. 7/2. köt. 725—727. Közli Zelovich i. m. 84—85. 58 Szily Kálmán: Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1836-tól 1882-ig. (Bp., 1884.) 4. Széchenyi cikket is írt erről: A' Minimum' kérdése (Társalkodó, 1839. jún. 5.) = Gróf Széchenyi István hírlapi czikkei. 1. köt. (Bp., 1893.) 226. 59 Stuller i. m. 5. köt. 68/1. f. — 1839. dec. 5., kerületi ülésen Dubraviczky Simon; uo. 7. köt. 159/1. f., KonkoliThege i. m. 2. köt. 534. — 1840. ápr. 29., kerületi ülésen Szentkirályi Móric. 60 Borsod, Győr és Ugocsa megye, Szeged kérése: Ogy írásai, 1839—40. 2. köt. 171., 173., 3. köt. 87., 151—156. 61 Ogy írásai, 1839—40. 4. köt. 246. p. —• Előzményei: Ország gyűlési Poson 's Bihar Megyei Gyűlési magány'jegyzetek 1840

k évben. Országos Széchényi Könyvtár kézirattára, Quart. Hung. 2605. 194/1. f.; 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország Közgyűlésénekjegyző könyve. (Pozsony, 1839—40.) 3. köt. 47. p. (A továbbiakban: Ogy Jkv, 1839— 40.); 1839-dik évi június 2-kára rendeltetett magyar országgyűlésén a' méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől május 12-ig tartatott országos ülések naplója. (Pozsony, 1840.) 585. p. (A továbbakban: Főrendi napló, 1840.); Ogy írásai, 1839—40. 4. köt. 78., 145. p. 62 Víg i. m. 158.; Győri i. m. 124—126.; Kármán Mór: Közoktatási tanulmányok. 2. köt. (Bp., 1911.) 180.; Vincze Frigyes: A középfokú kereskedelmi szakoktatásügy hazánkban és a külföldön a 19. század ötvenes éveitől napjainkig. (Bp., 1935.) 33.; Schack—Vincze i. m. 214.; Komis i. m. 2. köt. 428—429.; Szögi i. m. 119. 63 Ismerteti Zelovich i. m. 87—89. L. még: Borotvás-Nagy i. m. 390—393.; Komis i. m. 2. köt. 429—432.; Szögi i. m. 170^173. 64 Zelovich i. m. 89—90.; Mészáros i. m. 216. L. még: Erdélyi János: Nemzeti iparunk. (Pest, 1843.) 297—301., 403-, 406., 410., 416. 337