A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

Debrecen város és az egyházkerület áldozatkészsége mentette meg. II. Rákóczi Ferenc támogatásával 1704-ben a második bölcsészeti tanszék felállításával új periódus kezdődött, s mivel a tanszék kiadásait a város vállalta el, fejlődőképessé vált. A türelmi rendelet hatására a harmadik tanszék 1798. évi alapítása után már felvetődött a Bölcseleti Akadémia felállításának terve. Irányelveit az 1804. évi álmosdi tanügyi értekezlet határozatára a Ratio Institutionis határozta meg. Fejlődése a 19. században rohamos volt, de a bölcsészeti fakultás önállóságának kibontakozása 1898-ra tehető, bár még ügyvitele a Teológiai Akadémia dékáni hivatalával 1908-ig közösen folyt. Önálló működése az 1908-ban megalkotott, az egyházkerület által 65/1908. sz. határozattal jóváhagyott szervezeti szabályzata és tanulmányi rendje alapján kezdődött, s 14 tanszékével 1914. évben vált egyetemi fakultássá. Lelkészképző Intézet A Teológiai Akadémia egyetemi fakultássá alakulása után a gyakorlati lelkészképzés céljára hozta létre az egyházkerület a Lelkészképző Intézetet. A Lelkészképző Intézet szabályzatát az egyházkerület 1916-ban hagyta jóvá: egy igazgatói és két tanári állás szervezésével. 1922-ig azonban a lelkészképzést megbízott igazgató irányította. A Lelkészképző Intézet 1950-ben szűnt meg, amikor a Teológiai Akadémia a kollégiumba visszaköltözött. Református Tanárképző Intézet A kollégium felsőoktatási intézményeinek 1914. évi egyetemmé válása idején a Bölcseleti Akadémia is a tudományegyetem fakultásává lett. Az egyházkerület — a lelkészképzéshez hasonlóan — a református középiskolai tanárképzés érdekében hozta létre a Református Tanárképző Intézetet. Anyagiak hiányában a megvalósítás azonban a világháborús évek miatt késett. Csak 1924-re sikerült megszervezni, igazgatót kinevezni és tanárokat alkalmazni. 1925-ben a Tanárképző Intézet hallgatói részére internátus is létesült, és elkészült a Tanárképző Intézet szervezeti szabályzata. A Tanárképző Intézet ügyvitelét az egyházkerület által megbízott igazgató a szervezeti szabályzatban előírtak szerint vezette. Református Gimnázium A kollégium egységes szervezetéből az iskolatípusok szétválasztása a 18. század végén — a Ratio Educationis megjelenése után —• kezdődött. Döntő jelentőségű volt az 1792. évi iskolai törvény, melynek alapján a felsőoktatástól a gimnáziumi oktatás elvált. Különálló és független gimnáziummá azonban az Entwurf rendelkezésére — 1853-ban vált, és jelentős fejlődésnek indult külön igazgató és tanárkar vezetése alatt. Amikor az akadémiai tagozatok egyetemi fakultássá lettek, a gimnázium 1913. november 29-én új épületbe költözött, és „Református Főgimnázium" néven végezte tovább a gimnáziumi oktatást az iskolák államosításáig, amióta ismét a kollégium tagozataként folyik működése. A gimnázium vidéki tanulói a kollégium gimnáziumi internátusában laknak. A főgimnázium épületének állami tulajdonba kerülése után maga a gimnázium is visszaköltözött a kollégium hátsó udvarában — eredetileg egyetemi internátusként — működő kollégiumi részbe. 89