A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Természettudomány - Bozsko Szvetlana: A debreceni szikigyakor Dombos erdőség madárvilága

8. kép. A kerítés menti szeder- és ribizkesövények sok értékes madárnak nyújtanak fészkelési lehetőséget a víkendtelkeken Legtöbb madár olyan kertek körül koncentrálódik, ahol sűrű bokrok, élő sövények, öreg fák vagy mesterséges odúk vannak, kevésbé törődve a kert látogatottságával. A kerttelepen regisztrált magas madárfaj száma mindenekelőtt az erdő közelségévei magyarázható meg. Gyakorlatilag minden erdei madár átvonulóként megfordul itt, amikor az egyik erdőből a másikba igyekszik. Más tekintélyes madárcsoport a rendszeresen itt táplálkozó fajok (a sárgarigó, a seregély, a búbosbanka, a lép- és feketerigó, a vörösbegy, az ökörszem, a nagy és balkáni fakopáncs, az összes cinege és pintyfélék, a mezei veréb, sőt a fácán is). Ezért tavasszal és nyáron a kerttelep pezseg a madaraktól. A valóságban a költő madárállomány nagyon gyér. Az 1986-os és 1987es évi faunafelméréseim szerint a területen 21—18 faj fészkelt, vagyis 3,28—2,81 faj/ ha. A madárállomány sűrűsége 1986-ban 60,94, 1987-ben 43,75 pár/10 ha volt (6. táblázat). Az egyedüli eudomináns mezei veréb uralma (D=25,68, ill. 28,60%-nak megfelelően) egyértelmű, populációsűrűsége (1,56—1,85 pár/ha) messze megelőzte bármelyik más faj átlagait. A többi faj nem éri el a dominánskategória-szintet, kivéve a széncinegét az egyes szerencsésebb években (7,69% 1986-ban). Az 1987-ben észlelt ornitofauna elszegényedését és kiegyenlítettségét jól jelzi a diverzitás és az egyenletesség értékeinek erős csökkenése (H'= 2,8039-ről 1,1843-ra és J = 0,7653-ról egészen 0,3554-re!). Egyben az utóbbi két mutató tanúsítja, hogy a kertek gazdag madárvilága nem stabil, esetleges, a kiegyenlítettsége ellentmondásos. A fészkelésen kívüli hónapokban sem marad csendes a víkendtelep. Ebben az időszakban 34 fajhoz tartozó madár bejár a telekre. A nyárutón és kora ősszel itt tanyázik és táplálkozik számos erdei és kerti madár: a füzikék, poszáták, zöldike, tengelic, csicsörke, a fekete-, énekes és léprigó, különböző cinegék, a házigalamb és a balkáni gerle, a hantmadár, a tövisszúró gébics, a szürke légykapó és mások. Ősszel a szőlőben megjelenik egy-egy csapat seregély. A madarakat nemcsak a bogyótermés, a földigiliszta, a levéltetvek és más rovarok vonzzák, hanem a sok, vé44