A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Holló László Kossuth-díjas festőművész születése 100. évfordulója alkalmából a Déri Múzeumban rendezett Emlékülés 1987. március 5. - Sz. Kürti Katalin: Holló László és az Ady Társaság

hetett az, hogy 1932 tavaszán lemondott osztályelnöki tisztéről, és öt évig távol maradt a csoporttárlatoktól. Mint a társaság jegyzőkönyvéből kitűnik, Juhász Géza és az elnökség többször marasztalta, de ő kijelentette, életkörülményei nem teszik lehetővé közreműködését.

18 Mi történt az Ady Társaságban Holló László nélkül 1932—37 között? Ez volt a virágkor, a sikerek kora, de kemény küzdelem árán. A képzőművészeti osztály átvette a vezetést Debrecen művészeti életében. Év közben többször rendezte meg tagjai egyéni tárlatát, 1933-, 1934-, 1936-ban pedig csoporttárlatra hívta meg tagjait, majd a Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesülete vezető művészeit. A nagystílű propaganda-hadjáratot Békés István, Kardos László, Béber László biztosította, Gulyás Pál, Juhász Géza, Kardos Pál, országos fórumokon pedig Medgyessy, Rabinovszky, Csók István segítette. Fontosak és Rabinovszky véleményváltozását tükrözőek azok a sorok, amelyekkel az 1933-ban rendezett II. csoporttárlat során illette Debrecent, amelyről azt írta 1928-ban, hogy „a Nagytemplom árnyékában nem hevülnek egykönnyen a kedélyek, főleg uzsonnatájban". Később sokkal többre tartotta Debrecent, mint pl. Pécset,

19 s így jellemezte a Nyugat hasábjain, 1933-ban: „Debrecen az első és egyetlen magyar vidéki város, melyben modern képzőművészeti egyesülés létrejött és eredménnyel működik. A debreceni Ady Társaság néhány lelkes tagja hosszú évek óta küzdött, hogy megtörje a keleti vég súlyos közönyét az ábrázolóművészetekkel szemben. Ennek előfeltételét mégiscsak az a miliő teremtette meg, melyet ma a Déri Múzeum nyújt. A Déri Múzeum a Hajdúság népszerű kulturális centruma lett. Évente tízezrek látogatják, a környező tanyákról beözönlő ünneplők csakúgy, mint az egyszerű városi polgárság. A múzeum kitűnő szemléletességgel elrendezett archeológiai, néprajzi és művészeti anyaga, a pompás, kényelmes előadóterem s a két kiállítóhelyiség bő lehetőséget nyújt hatékony művészet-népszerűsítő tevékenység számára. Ami a debreceni Ady Társaság képzőművészeti kiállításán meglepett, az e kis tárlat nyugat-európai szelleme volt, anélkül hogy helyi és általános magyar vonatkozásokat nélkülöznünk kellett volna."

20 Rímelnek ezek a sorok a Képzőművészek Új Társasága célkitűzésével, amely azt akarta, hogy művészetünk haladó szellemű, magyar, de európai orientáltságú legyen. Érthető, hogy a modernek törekvése kiváltotta a konzervatívok, a Műpártoló Egyesület egy részének gyűlölködését. Sajtótámadást indítottak, megosztották a művészeti élet egységét, a közönséget. Amikor az 1933-ban rendezett II. csoporttárlat közepes sikerrel zárult, Rabinovszky így biztatta a képzőművészeket: „Az anyagi siker nem következett be... De meg fogjátok látni, h. céltudatos és szívós munka árán az is megjön. Nem szabad elkedvetlenedni: ne feledjétek el, ma vidéki városban éltek, melynek szellemi múltja egyoldalú és amuzikus. Itt k. művészet (városi) soha nem volt. E téren Ti nem utódok vagytok, hanem ősökké kell válnotok. És ha a közönségtek s főleg a hivatalos emberek újra cserben is hagynak, ti számítsatok eleve ezzel a körülménnyel, és ne veszítsétek el kedveteket és agitációs készségetek (...) Egyébként szabadjon egyetlen jóslásba bocsátkoznom: mihelyt valódi és komoly 18 Holló lemondó levele az Irodalmi Múzeumban található (K. X. 73. 3. 18. 1—2.) A társaság 1933. márc. 18-án kelt választmányi ülési jkv.-ében találni utalást Hollóra (P1M. V. 84. 33. 1.). 19 Idézet Rabinovszky 1928. III. 19-én írt leveléből. 1933. VI. 12-én kelt levelében ezt írta: „Voltam májusban Pécsett, s mondhatom, képzőművészetileg az a gyönyörű kis város nemigen nyújt valamit." 20 Nyugat, 1933. 26. I. 380. 431