A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Holló László Kossuth-díjas festőművész születése 100. évfordulója alkalmából a Déri Múzeumban rendezett Emlékülés 1987. március 5. - Sz. Kürti Katalin: Holló László és az Ady Társaság

vészek Új Társaságának, 1928 tavaszán meghívta Rabinovszky Máriuszt, s ezzel megalapozott egy évtizedes, intenzív kapcsolatot. A neves esztéta kitüntetésnek vette, hogy abban a társaságban beszélhet a művészetről, amely Ady Endréről nevezte el magát.

9 Ebben az időben a társaság művész tagjai a Műpártoló Egyesület csoporttárlatain szerepeltek, feltüntetve a katalógusban, hogy az Ady Társaság tagjai. Holló pl. Bachanália, Magdolna, Napraforgók, Disznóölés, Virágzó fák, Öreg paraszt című olajképeit mutatta be az 1927-es őszi tárlaton, tüntetően távol maradt azonban az 1929ben rendezett három műpártolós kiállításról.

10 1931-ben szánta rá magát az Ady Társaság —jórészt Rabinovszky rábeszélésére —, hogy önálló csoportkiállítást rendezzen. Gulyás Pál költő méltatta a csoport anyagát. Cikkében Oláh Gáborhoz hasonlította Hollót, csak elevenebbnek, egészségesebbnek tartotta. Közösnek látta sorsukat: „vidéki elszigeteltség... Nagy keleti fantázia és egy helyben forgás".

11 A katalógus írója, Rabinovszky Máriusz elsőként Medgyessyt üdvözölte, akiben „megtestesül fajának és szülővárosának minden törzsökös valóságérzése és robusztus keménysége. Holló László Medgyessy emberi típusainak ellentéte: csupa lángoló szenvedély, lázas látomás, mámoros kitörés. Lelki ősei Greco és Delacroix. Minden ecsetvonása nyugtalan, fájdalmas pátoszú, héroszi panasz". Rabinovszky már korábban is kijelentette (Holló 1930-as Ernst múzeumbeli kiállítását méltatva), hogy a festő „szervesen beletartozik művészetünk jelenébe és hiszem, művészetünk történetébe is"'. Ezt a kiállítást egy debreceni bemutatkozás követett 1930. március 2—20. között a városháza közgyűlési termében. 45 festményét mutatta be, s a kiállítást, a helyi újságírókon kívül, Rabinovszky Máriusz ajánlotta a közönség és a városi vezetők figyelmébe. Fontosak Rabinovszky sorai, amelyek — Holló kiállítása ürügyén — általános módon határozták meg a vidéki városok kulturális feladatait, ilyenképpen: „Ahhoz, hogy a vidéken egy eleven kultúrközpont kialakulhasson, nem elég egy-egy kiváló talentum letelepedése. A talentumoknak tápláló és melegítő, védelmet és erősséget nyújtó talajra van szüksége. Nemcsak a műpártoló, azaz a művásárló közönségre gondolok, mert ez még nem elég. Műértőkre, a művészet barátaira, a művészet nélkülözhetetlen rezonáló köreire... Nem hiszem, hogy Debrecen, mely most tradíciói és új egyeteme folytán egyaránt elsőrangú szellemi tényezője lett a szűkebb magyar hazának, nélkülözni akarná a modern művészet eleven életébe való kapcsolódást. A keret megvan: a Déri Múzeum. És megvannak a tehetségek."

12 Hiába követelte Rabinovszky és az Ady Társaság művészei, kritikusai a támogatást: Holló egyetlen festményt sem tudott eladni. Kiállítása idején így nyilatkozott Béber Lászlónak: „Debrecent igazán szeretem, nagyon jól tudok itt dolgozni. Csakhogy az is jólesnék, ha végre Debrecen is észrevenné, hogy itt vagyok és dolgozom, hiszen én itt is szeretnék maradni. Persze, ezt csak akkor tudom megtenni, ha megvan rá a lehetőség, mert így, ahogy most vagyok, ez bizony hiányzik."

13 Holló tehát — minden igyekezete ellenére — magányosan élt ebben a rideg városban. 1929-ben vetette papírra az alábbi sorokat: „Lótás-futás a városban anyagi dolgokban. A legaljasabb emberek sorába tartozónak érzem magam, mindenki által le9 Rabinovszky levelei Sennyei Oláh Istvánhoz a Déri Múzeum ált. tört. dok.-gyűjteményében találhatók I. 19/1965. sz. alatt. Közölte Sz. Kürti Katalin (Ars Hungarica, 1988. 2. 223—231.) 10 A kiállítási katalógusok a KLTE könyvtárában, xeroxmásolataik a Déri Múzeum képzőművészeti adattárában találhatók. 11 Gulyás Pál: Séta hat festő és egy szobrász körül = Debreczen, 1931. febr. 7. 12 Rabinovszky Máriusz: Holló László képei = Debrecen—Kelet-Magyarországi Napló, 1930. mára 2. 19—20. 13 NN (Béber László): Budapest már felfedezte Holló Lászlót, most Debrecenen a sor = DFU. 1930. márc. 2. 429