A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken
megtagadta a Magyar Gazdasági Egyesület országos pártfogás alá vételét, vagyis az továbbra is magántársaság maradt. A liberálisok csak annyit tudtak elérni, hogy 100 000 pft segélyt megszavazzanak (28 : 15 arányban) az egyesület számára. A központi gazdaképző intézet tervét egyelőre elutasították, a jövő országgyűlésig, amikor „mind a' Gazdasági, mind az iparegyesület a' műegyetemmel összehangolva országos intézetté emeltethetnék". Még az egyik követ azon javaslatát sem fogadták el, hogy a leendő tanárok hazai és külföldi utaztatására legalább 10 000 forintot utaljanak ki. 164 A főrendek az alsótáblánál is érzéketlenebbek voltak: semmit sem akartak ajánlani az egyesületnek. 165 Végül is ez mit sem számított, mert az országgyűlés a főrendi tábla ellenállása miatt az országos közpénztár eszméjét elejtette, így az MGE-nek szánt összeget sem volt miből kifizetni. 166 A Magyar Gazdasági Egyesület tehát ezután is csak a társadalmi segítségre, saját erejére támaszkodhatott. 1845. március 17-én a közgyűlés elhatározta egy külön társulat alakítását a gazdaképző intézet majdani oktatóinak külföldi utaztatására. 6000 pft gyűlt össze, így 1845-ben két tanárjelölt már el is mehetett, majd egy év múlva követte a harmadik. 167 Az MGE erkölcsi támogatásával nyílt meg 1846. november 10-én a Cegléd melletti Szőkehalmon egy majoros és telkes gazdákat képző, hároméves földművesiskola. Török János, az egyesület titkára szervezte, jórészt saját költségén, majd egy részvényes társaság tartotta fenn, 1849-ig. 168 Az Emlékirat gondolataitól és a Magyar Gazda közleményeitől ösztönözve 1845-ben Nagykőrösön a református egyház mezőgazdasági tanfolyamot indított néptanítói számára. 169 Ugyancsak 1845-ben Zeleméren (Debrecen közelében) Diószeghy Sámuel bécsi nagykereskedő és Karap Sándor, a debreceni váltótörvényszék elnöke „Paraszt Gazdákat Képző Intézet"-et létesített, ahol árva fiúkat neveltek és tanítottak elemi, természettudományi, állampolgári és mindenekelőtt mezőgazdasági ismeretekre. 170 Zeleméren 1849-ig, Nagykőrösön 1850-ig folyt az oktatás. Az 1847 őszére összehívott országgyűlésre a Magyar Gazdasági Egyesület újabb folyamodványt nyújtott be, ezúttal kéziratban. A központi gazdaképző intézet (országos mezőgazdasági akadémia) mellett földmtívesiskolák állítását is javasolta, s kérte a szőkehalmi vállalkozás segélyezését. 171 A nemességet a diétái előkészületek időszakában is foglalkoztatta a kérdés; több megye utasította követeit az egyesület 164 Az 1844. okt. 18-i kerületi vitát ismerteti: Magyar Gazdasági Egyesületünk ügye. = Magyar Gazda, 1844. II. 34. sz. okt. 27. 527-530. has. (az idézet: 529. has.); Ogy napló, 1843—44. 662/1. f.; Kovács i. m. 6. köt. 233—234. — A szavazás arányát a Magyar Gazda tudósítása (530. has.) alapján közöljük. A Pesti Hírlap 27: 15-ös, Kovács Ferenc 27: 17-es szavazatmegoszlást említ (i. m. 6. köt. 234.). — A kerületi végzést az országos ülés 1844. okt. 23-án hagyta jóvá: Ogy Jkv, 1843—44. 5. köt. 329—330. 165 Ogy írásai, 1843—44. 4. köt. 249., 5. köt. 93. 166 Galgóczy i. m. 81. — A Magyar Gazdasági Egyesület emlékiratának létrejöttéről és az országgyűlési tárgyalásról (a kerületi ülés kivételével) ír Erdei Aranka: Egy reformkori gazdasági szakoktatási tervezet és sorsa. = Agrártörténeti Szemle, 1985. 3—4. sz. 654—659.; közli a dokumentum szövegét is: 659—673. A cikk e dolgozat megírása után jelent meg; így megállapításait már nem lehetett hasznosítani, de az abban foglaltak nem módosítják lényegesen az itt elmondottakat. 167 Galgóczy i. m. 83—85.; Hídvégi i. m. 14—15. 168 Galgóczy i. m. 86.; Csiki'x. m. 41.; Vincze Fr. i. m. 27.; részletesebben: Hídvégi i. m. 4—5., 16—33., 42—43. 169 Vincze Fr. i. m. 27. Csíki László tévesen 1840-re datálja a kezdést: i. m. 40—41. 170 Galgóczy i. m. 86., Csíki \. m. 41. Az intézet történetéről, programjáról áttekintést ad Tóth László: A zeleméri árva-nevelő és gyámintézet. (Debrecen, 1979.) 13., 21—43. 1846. máj. 20—22-i látogatásárai: Szűcs Miklós naplója 1839—1849. (Miskolc, 1981.) 233—235. 171 Galgóczy i. m. 83. A kerületi választmány 1848. ápr. 18-i határozata alapján ír róla. 350
