A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

számosabbak azon egyének, kik hazánkban a' mezei gazdasággal foglalkoznak, annál többeknek nyújtassák alkalom magokat a' tudománynak ez ágában kellőképen kiképezni; sőt az osztó igazságnak tekintete is, mellyel a' közállomány a' hon polgárai minden osztályainak érdekeit egyenlőn ápolni köteles; megkívánja, hogy a' midőn az iparűző osztály tökéletesítésére — a' nemzeti közgazdaság egy még nem létező, csak ezentúl ébresztendő ágának élénkítésére, költséges közintézetek terveztetnek felállítatni, akkoron el ne hanyagoltassanak a' nemzet másik, népesebb, földmívelő osztályának érdekei, azon érdekek, mellyek már régtől fogva fennállanak, és sok ideig még a' magyar nemzeti gazdaság legfőbb ágát képezendik.. . "

159 Vagyis a küldöttség úgy vélte, ha ipariskolákra és műegyetemre hajlandók pénzt ajánlani, a mezőgazdasági szakoktatás sem szorulhat háttérbe. A választmány helyeselte a tanintézetnek a Magyar Gazdasági Egyesület felügyelete alá helyezését is, mivel így kormányzása szakszerűbb lesz, mint a kormányszékek által lenne.

160 Ez lényeges mozzanat, mert a reformellenzék oktatáspolitikai törekvéseivel állt összhangban: ki akarták zárni a kormány, az udvar befolyását a szakiskola vezetéséből. A jelentésben javasolták a diétának az MGE országos pártfogás alá vételét és a gazdaképző intézet felállításához szükséges összeg megszavazását. Azt viszont nem, hogy az évi kiadások tőkéjét is megajánlják, mert az ellenkezne az országos közpénztár eszméjével, s az elavult subsidialis rendszert éltetné tovább. A folyamatos működtetés terhét az MGE-re hárították volna.

161 Ennek szellemében fogalmazták a csatolt törvénytervezeteket is. Az egyik a Magyar Gazdasági Egyesület becikkelyezését tartalmazta, s a mezőgazdasági ismeretek terjesztésére (népszerű könyvek kinyomtatására, gazdasági munkák írásának és fordításának jutalmazására, külföldi folyóiratok előfizetésére, a könyvtár gyarapítására, pályázatokra) évi 3650 pft-ot írt volna elő, továbbá — az Iparegyesülethez hasonlóan — a hazai mezőgazdasági kiadványokból köteles példányt rendelne a társaság szakkönyvtárának.

162 A másik, minket közelebbről érdeklő törvényjavaslat „A' középponti gazdaképző intézetről" szólt. A szakiskola felállítását és igazgatását — az országgyűlésen megállapított (vagyis az MGE emlékiratában foglalt) terv szerint — a Magyar Gazdasági Egyesületre bízta volna (1. §). Egy, a fővároshoz közeli kincstári birtok bérbevételével gondoskodni kívánt a „példány"- (minta-) gazdaságról is (2. §). Ide telepítenék a gazdaképző intézetet is, amelynek építésére 60 000, a birtok átalakítására („első felruházására") 25 000, a taneszközök, gyűjtemények megszerzésére és a füvészkertre 6000, a tantermek és a növendékek szállásainak bútorozására 4000, a műhelyekre 4000, vagyis Összesen 99 000 pengő forintot fizetnének az országos közpénztárból. Ezenfelül tíz alkalmas személy — akik majd az intézetben tanítanak, és a mintagazdaságot vezetik — hároméves külföldi tanulmányútjára 21 000 pft-ot (egyenként évi 700 pft-ot) javasolt. A pénz felhasználásáról az egyesület az országgyűlés elé köteles számadást beterjeszteni (3. §); vagyis a diéta, a nemzet ilyen közvetett módon ellenőrizné, irányítaná a szakiskola tevékenységét.

163 A kerületi ülésen a követek korántsem lelkesedtek annyira, mint a választmány tagjai. A sokféle ajánlásra hivatkozva a konzervatívok kezdeményezésére a többség 159 A' M. Gazdasági Egyesület által az országgyűléshez benyújtott kérelmeknek előleges tárgyalásával megbízott kerületi választmánynak jelentése. = Magyar Gazda, 1844. I. 41. sz. jún. 9. 651—652. has. 160 Uo. 652. has. 161 Uo. 653. has. Vö. Kovács i. m. 6. köt. 232—233. 162 Magyar Gazda, 1844. jún. 9. 654—655. has. Vö. Ogy napló, 1843—44. 662/1—2. f. 163 A törvényjavaslat szövegét 1. Magyar Gazda, 1844. jún. 9. 655—656. has. Vö. Ogy napló, 1843— 44. 662/1. f. 349