A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

pénzt az új tanintézetre, és annak tantervéből a vallástant kihagyták.

98 Az ellenzék alkotmányjogi szempontból kifogásolta, hogy a törvényhozás megkerülésével született a rendelet. Az országgyűlés követi táblája hangot is adott ennek. Ghyczy Kálmán 1844. október 16-i kezdeményezésére és Klauzál Gábor formulázásában feliratjavaslatot szövegeztek. Ebben közölni kívánták az udvarral, hogy az ipartanodákra vonatkozó ígéret teljesítését a jövő országgyűlésig bevárják ugyan, de miután az iskolákra való felügyelés joga a nemzetet illeti, kérni fogják a megnyílt tanodák tervének a rendek elé terjesztését. A királyi intézkedés behatóbb megismerésére azért is igényt tartanak — írták —, hogy „műegyetem felállításáról is, mellynek létesítése annyira a' nemzet érdekében fekszik, törvényhozás útján czélszerűen rendelkezhessünk".

99 A Pest megyei követek (Szentkirályi Móric, majd Ráday Gedeon gróf) ekkor ismételten javasolták a Ludoviceum politechnikummá való átalakítását, de nem foglalkoztak vele.

100 Az országgyűlés tiltakozása azonban nem jutott el az udvarig: a főrendek időhiány miatt nem tárgyalták az alsótábla üzenetét, így a felterjesztés elmaradt.

101 A pesti ipartanoda csak az alapító rendelet kiadása után két és fél évvel, 1846. november 1 -jén nyílt meg, ekkor kezdődött el az oktatás az előkészítő tanfolyamon (majd egy év múlva a szaktagozatokon is). Egy 1846. augusztus 23-i rezolúció a nádor érdemeinek megörökítésére a József ipartanoda nevet adta az intézetnek. Ideiglenesen az egyetem főépületében jelölte ki a helyét, a saját székház építésére pedig 300 000 pengő forintot engedélyezett a tanulmányi alapból. Az építkezésre azonban sosem került sor.

102 Az új iskola kedvezőtlen feltételek között működött: szűk volt a helyiség, hiányoztak a gyűjtemények és a könyvtár, a tanárok száma alacsony (8), az évi költségvetés csekély (12 000 pft), a felszerelés gyenge stb. Tisztázatlan volt a pontos célja, funkciója is. Az alkalmazott tudományok elvi egységét biztosította ugyan, de különféle korú, felkészültségű, szakmájú és szándékú növendékeket gyűjtött egybe. Mindez hozzájárult, hogy az első előkészítő tanfolyam 75 hallgatója közül 1847-ben mindössze 29-en folytatták tanulmányaikat a szaktagozatokon.

103 Mivel az ipartanoda nem felelt meg a várakozásnak, szinte azonnal megindult a küzdelem a műegyetemmé fejlesztéséért — ezt főleg a tanárok szerették volna

104 —, illetve a reformellenzék részéről a külön, nemzeti jellegű politechnikum 1843-as tervének megvalósításáért.

105 Az 1847-es országgyűlési előkészületek idején Pest megye 98 Bezerédy Miklós veszprénű kanonok hozzászólása az 1844. okt. 25-i alsótáblai ülésen: Ogy Jkv, 1843—44. 5. köt. 340. p. ír róla Zelovich i. m. 91—92. Az egyház álláspontját említi Károlyi Zsigmond is: A magyar műszaki felsőoktatás történetéből III. A reformkor harca a műegyetemért. = Magyar Technika, 1954. 2. sz. 122. 99 Ogy írásai, 1843—44. 4. köt. 204. p. Vö. Zelovich i. m. 90—91. Említi: Komis i. m. 2. köt. 435. Az 1844. okt. 16-i kerületi vitáról: KovácsF. 1843—44. 6. köt. 222—224. p.; Országgyűlési napló 1843/4-ik évről. Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára, R. 49. 659/2. f. (A továbbiakban: Ogy napló, 1843—44.) 100 Kovács i. m. 6. köt. 239—240., Pesti Hírlap, 1844. okt. 27. 738. p. — 1844. okt. 19-i kerületi ülés; Ogy Jkv, 1843—44. 5. köt. 340. p. — 1844. okt. 25-i országos ülés. 101 Mészáros István tévesen írja (i. m. 219—220.), hogy a diéta protestált az ipartanodái rendelet ellen. 102 Zelovich i. m. 98., 101—102.; Szterényi i. m. 71—76. — Az ipartanoda létesítésének történetét 1844-től 1848-ig a kancelláriai iratok alapján megírta lványi Béla: A pesti „József-ipartanoda" szervezésének és felállításának története. = Magyar Iparoktatás, 1904/05. 3—7., 36—43., 69— 74., 106—111., 139—143., 171—176., 214—220., 242—247., 274—277., 300—304. L. még: Készei Pál: A Budapesti Műszaki Egyetem telepítéstörténete. (Bp., 1971.) 18—20. 103 Zelovich i. m. 106—109.; Borotvás-Nagy i. m. 402.; Mészáros i. m. 219. 104 Zelovich i. m. 107. 105 Szögi i. m. 185.; Szokolay István: Czéhek és iparszabadság. (Pest, 1846.) 158—160.; a Hetilap és a Pesti Hírlap cikkei. 341