A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Takács Béla: Dr. Kempf József, a világjáró debreceni orvos (1818–1900)

szokás hasonló a lakodalomhoz. A szűkebb rokonság ismét összevagdalja egymást, újra üvöltöznek. A halott mellett virrasztanak, és huszonnégy óra múlva zsugorított formában temetik el lepedőbe csavarva, fakéreggel borítva. A behantolt sírtól a gyászolók elszaladnak, egy évig feléje sem néznek, ezután visszatérnek a sírhoz, sőt itt telepednek le vándoréletük során. A gyász jele a nők hajába tűzött kakadutoll.

10 Következő levelét szintén Minmiből küldte Kempf József a Vasárnapi Újságnak 1867. jún. 17-én. Szenzációs hírként közli, hogy az angol postahajó a Szuezi-csatornán át huszonhét nap alatt tette meg az utat Londontól a dél-ausztráliai Adelaide-ig. A Szuezi-csatornát hivatalosan 1869. aug. 15-én nyitották meg, de a kisebb hajók már korábban is közlekedhettek rajta. Sajnos a gyorsjáratú gőzös semmiféle újságot nem hozott Magyarországról, így csak a helybeli napilapokból értesült Kempf József a hazai eseményekről, a koronázásról, Deák politikai tevékenységéről, Besze János képviselő igyekezetéről, amellyel Gödöllőt magyar Schönbrunná akarja kiépíteni. A rendszeres tájékozódás végett kéri a szerkesztőséget Kempf József, hogy a hírlapokat az alábbi címre küldjék: „A magyar olvasó-egyletnek, Ausztrália." A levélből kitűnik, hogy az egyletet Kempf József igyekezett létrehozni, „már van hat tagja; kevés, de kinőheti magát s jól esik, hogy ily távolban is együtt vagyunk s összetartunk". Kempf Józsefnek ez a tudósítása semmi különlegességet nem tartalmaz, a rossz időjárásról ír, a lakásukról, amely kilenc szobából áll: a földszinten van a rendelő, a gyógyszertár, végül némi irigységgel beszél Gyulay Albertről, aki hamarosan hazatér Magyarországra. — „Mikor mehetünk mi is? No, de az idő mindent megérlel, — s kitűzött tervem végrehajtására még idő kívántatik" — fejezi be levelét Kempf doktor.

11 Közel tíz hónap múlva, 1868. márc. 24-én jelentkezett Kempf József a Vasárnapi Újságnál a beszámolójával, de már egy másik városból: Terrarából, azt azonban, hogy a település Ausztriália melyik táján fekszik, nem sikerült kiderítenünk. A levél érdemi részét egy felfedező út leírása képezi, amelynek állomásairól hiába beszélnénk, mert a rendelkezésünkre álló térképeken nincsenek feltüntetve a doktor beszámolójában említett folyók, hegycsúcsok nevei. Kempf József lóháton és egy kutyával indult el a valószínűleg Sydneytől kétszáz mérföldre, számunkra bizonytalan irányba fekvő területek bejárására. Ennek során látott „vedlő fákat, a mint kérgeiket levetkőzik, mert leveleiket soha nem hullatják; láttam csodaszerű fűfát, a Burravangot virágzás közben". A Vasárnapi Újság megígérte olvasóinak, hogy a jelenleg sérülése miatt gyengélkedő Kempf József további leveleit sorra közli majd olvasóival.

12 Lehetséges, hogy Kempf József küldött tudósításokat a Vasárnapi Újságnak, ezek azonban nem láttak napvilágot, így sejtelmünk sincs arról, hogy 1869—1870 között hol volt, mivel foglalkozott a doktor. 1871. márc. 20-án kelt levelében jelentkezik újra Kempf József az újságnál azzal a beszámolójával, amelyet az Atlanti-óceánról írt. A levélből kitűnik, hogy jan. 9-én indult el Ausztráliából, a Sydney melletti PortJackson kikötőből az Ann Duthie nevű skót hajón hazafelé, de úgy, hogy régi vágya teljesüljön, vagyis hogy körülhajózza a földet. Dél-Amerikát megkerülve jutottak el az Atlanti-óceán vizeire, és a levelet Kempf doktor éppen a Sargasso-tengerről írta, közölve, hogy az itt található fűből — Fucus natans — négy üvegre valót kihalászott a tengerből, hogy ezekből egyet-egyet a Magyar Nemzeti Múzeumnak, az erdélyi múzeumnak és „a derék debreczeni kollégiumnak" ajándékozzon, ha majd hazaérkezik. „Itt egyúttal helyén találom azt is megemlíteni, hogy magammal egy fáradságosan 10 Vasárnapi Újság. „Az ausztráliai vadak életéből." 1867. 32. sz. 399. 11 Vasárnapi Újság. „Ausztráliából." 1867. 39. sz. 483. 12 Vasárnapi Újság. „Eredeti levél Ausztráliából." 1868. 19. sz. 287. 322