A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Kilián István: Szomorú halotti versek Hatvani professzor felett

Kilián István Szomorú halotti versek Hatvani professzor fölött Hatvani István kéziratairól úgy intézkedik végrendeletében, hogy azokat fiai, Pál és István örököljék, ha azonban ők haláluk vagy bármi más miatt alkalmatlanok lennének az örökség őrzésére, a kéziratok gondozására, akkor vejei, illetőleg fiú unokái vegyék át a nyilván nem kicsiny hagyatékot. A testamentumban még azt is kiköti, hogy ha fiai vagy vejei, illetőleg azoknak fiai ősi hitüket elhagynák, vagy a család kihalna, akkor a hagyaték automatikusan a debreceni Kollégiumra szálljon.

1 Ez a végrendelet, sajnos, megpecsételte a professzor kéziratos hagyatékának sorsát: jelentős hányada ugyanis a család kezén elveszett vagy kallódik. A Jókaitól magyar Faustnak nevezett orvos, fizikus, csillagász életműve, kéziratos munkái értékével tisztában volt. Tudta, hogy Debrecen, Basel, Leiden egyetemein, főiskolai fakultásain és harminchét esztendeig tartó debreceni professzorsága alatt szerzett ismeretei alapvetően befolyásolták a XVIII. századi Debrecen ifjúságának s az egész Tiszántúl értelmiségének világnézetét, ismeretanyagát, emberi tartását. Tanári működése maradandó emléket, magas tudásszintet, széles skálájú szemléletet hagyott a cívisváros polgárainak, a partikulák diákjainak életében. Nyilván ez a tudat késztette őt arra, hogy önéletrajzát latinul megírja, útiélményeit összefoglalja.

2 Mindkettő, különösen az előbbi alapvető forrás a Hatvani-életrajzhoz, nélküle tulajdonképpen curriculum vitaejéről legfeljebb csak annyit tudnánk mondani, mint Révész Imre 1871-ben.

3 A Hatvaniról szóló irodalom azonban örvendetesen növekszik a legutóbbi évtizedekben is. Legteljesebb életrajzát Lósy-Schmidt Ede adta ki azzal az ígérettel, hogy a majdan megjelenendő második részben tudományos munkásságát méltatja.

4 Horváth Róbert 1963-ban megjelent könyvében e kiváló tudósnak a statisztikai tudományban megtett első lépéseit, illetőleg a magyar statisztikatudomány kezdeteit tárgyalja.

5 Természettudományos munkásságáról Ludányi Valéria és Szénássy Barna, orvosi 1 Pap Károly: A magyar Faust életrajzához. ItK 1916. 452—467. 2 Biographia Stephani Hatvani ab ipsomet consignata anno MDCCLII et sequentibus. Közli: LósySchmidt Ede: Hatvani István élete és művei (1718—1786). I. rész. (Debrecen, 1931.), 186—216.; Hatvani útiélményeit közli: Milesz Béla: Hatvani István emlékjegyzeteiből. Vasárnapi Újság, 1872. május 12. 233—234.; uo.: 1871. május 19. 246—249. 3 Révész Imre: Hatvány István. Vasárnapi Újság. 1871. 69. 4 Lósy-Schmidt i. m. 8. 5 Horváth Róbert: Hatvani István professzor (1718—1786) és a magyar statisztikatudomány kezdetei. Budapest, 1963. 295