A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Egy jeles debreceni kartéziánus, Huszti Szabó István

Életrajzának több későbbi adatát Esze Tamás is említi többször idézett tanulmányában. Utal pl. Rákóczinak 1706. március 3-án Huszton Pekri Lőrinchez, az erdélyi hadak főkapitányához intézett levelére, melyben azt írja, hogy Pekri küldje ki a Moldovaba szorult menekültek közt levő „Mikesné asszonyomhoz" Huszti István doktort, és adjon melléje kísérőt.

15 Esze a kísérő Décsei nevét is említi, aki a fejedelem levelét is vitte Moldovaba, Bay Andráshoz. Pekri Huszton március 22-án kelt válasza szerint a fejedelem levelével küldött ember a nagy hó miatt el nem mehetett, „úgy az Doctor is, hanem Lengyelország felé kültem el" (OLT, ugyanaz a csomag, 229. p.). 1706. július 4-én magának Husztinak ad parancsot Rákóczi: „Mennyen a jászvásári püspök gyógyítására, Román Vásárra Moldovában."

26 1706. december l-jén Károlyi Sándor generálishoz Dolháról írott levelében pedig Huszti így emlékezik meg moldvai szolgálatáról: „E nyáron is mikor mas ithon aratott, kaszait, Kegyelmes Urunk parantsolatyabul Nemzetünk javáért Moldovai 8 Havasokat kettzer kelletet nekem által hágnom: melyet is joakaratombul ket loert nem tselekednem tsak magam hasznáért, mivel kitsiny hijja lön, hogy pleuritiszben nem estem."

27 Ugyanebben a levelében így beszél hadiszolgálatáról, miután megemlékezik Nyiri András, Kárándi Mihály, Bessenyei Zsigmond regimentjéban való orvosi működéséről: „Urameknak, Hadnagyoknak, köz katonáknak hűségesen administralt szolgálataimat, kenyeremet, petsenyemet, ugj annyira, ha szinten Hadakban nem laktamis, de Hadi Medicus voltam es vagyok most is, mert aki kivanya szolgálatomat senkitülis meg nem vonszom."

28 Tudjuk, gyógyította Károlyi Sándor nagybeteg fiát is. 1708. február 27-én ismét előfordul a neve Máramaros megye kimutatásában, melyben azt közli Rákóczival, hogy a fő-és nemesi rend asztalára mennyi bor kívántatik: „Dr. Huszti István úrnak 10 hordó."

29 A következő két adat valószínűleg összefügg. Rákóczi 1708. június 19-én így ír gróf Mikes Mihálynak „lőrinci táborá"-ból: „Fogarasi Havasalföldébe recipiálván magát, К К curájára be nem küldhettük. Hanem Huszti István Maramarosbol bemeneteli felöl parancsoltunk, uti költséget is adatván."

30 S ugyancsak júniusban így intézkedik Kismarjai Albert dési kamaraispán felé, hogy „Máramarosi doctor Huszti Istvánnak Moldvában lejendő útjára költségül adjon száz magyar forintokat Kegyelmed".

31 Ez idő szerint ezek az utolsó elérhető adatok Husztiról, bár szerintem a hajdani Máramaros megye levéltárának „megvallatása" még hozhatna új eredményeket. Esze szerint a tudós orvos nemigen élte túl a szabadságharcot. Talán az 1709—10-i nagy pestis áldozata lett.

32 25 Esze, 981. — Az eredeti levél: Országos Levéltár (OL), Rákóczi-szabadságharc levéltára G—19. II. (e.) A. 35. csomag, 175. p. 26 A levél az OSzK kézirattárában: Protocollum Rákóczianum 1703—1706. Fol. Hung. 978. 369. verso lapon található: Esze, 98—99. — Mikesné (Bethlen Druzsina) Mikes Mihálynak, a román fejedelemségekbe menekült kurucok vezetőjének felesége volt. 27 Esze i. m.,98—99. 28 Esze i. m., 99. 29 OSzK. Folia Hungarica, Rákóczi-szh. Lt. 1389/19. fasc. 123—124. p. 30 OL Rákóczi-szh. lt. G—19. 3 h Tom. IV. pag. 351/2. és Archívum Rákóczianum, I. o. II. k. 615. p. — „Fogarasi" valószínűleg Fogarasi Sámuel marosvásárhelyi orvost jelenti, aki később fogarasi orvos lett. A szabadságharc elején Szebenben tartózkodott L. Wesselényi Ferenc: Sanyarú világ I. (Névmutató II. k.) 31 Esze T.\.m. 99. 32 Esze T. i. m. 101. — Huszti életének több mozzanatát említi Benkö Ferenc Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században с tanulmányában. In: Déri Múzeum évkönyve, 1976. 90—91. 288