A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Egy jeles debreceni kartéziánus, Huszti Szabó István
Tóth Béla Egy jeles debreceni kartéziánus, Huszti Szabó István Debrecen a 17. század közepétől, Komáromi Csipkés György és Szilágyi Tönkő Márton professzorsagatól csaknem egy évszázadig, Maróthi György fellépéséig a magyarországi kartezianizmus fellegvára volt. 1 Szilágyi Tönkő munkáját legközvetlenebbül Huszti Szabó István folytatta, aki 1699-től a város tisztiorvosa volt (az első e hivatalban), 1700-tól 1704-ig pedig emellett a kollégium filozófiatanára, számos tudományos értekezés s két kiváló fordítás alkotója. 2 Huszti Szabó 1671-ben született Huszton, Máramaros megyében. Szülei Szabó K. István és Vass Katalin nemesemberek voltak. Apja a huszti nemesek hadnagya is volt. 3 Alsó iskolái egy részét a debreceni kollégium huszti partikulájában végezte. 1682-től a debreceni kollégium alsó tagozatán tanul négy éven át. Ezután ugyancsak négy évig a kolozsvári kollégiumban folytatja tanulmányait. Itteni tanárai Pataki István, (Szatmár-) Németi Sámuel és Csepregi (Turkovics) Mihály voltak. Mindez azt jelenti, hogy elsajátította az itthon megismerhető, filozófiai és teológiai tudományokat. Kolozsvárról 1692-ben indul külföldi tanulmányútjára, amelyet kezdettől az orvostudományoknak s a „filozófiának" szentel 4 . Először az Odera menti Frankfurtban tanul fiziológiát, kísérleti fizikát és gyakorlati orvostudományt (praxis medica). 5 Még 1692-ben a hollandiai Franekerben a bonctannal ismerkedik. 6 1693-ban a leideni egyetemen a bonctan mellett botanikát, kémiát és fiziológiát hallgat. Ezután Weszprémi szerint Londonba megy, ahol a vegytanban tökéletesíti magát, majd ellátogat Oxfordba is, a királyi gyógyszerésztársaság laboratóriumába. 7 Eddigi tanulmányainak első nyoma négy részből álló disszertációsorozata (Diss. Physiologica, RMK III. 3804—3807), melyek mindegyike Leidenben jelent meg 1 Tóth Béla: Descartes és Debrecen, In: Déri Múzeum évkönyve, 1979., 419—422. 2 Életrajzát eddig legrészletesebben, bár nem végig, Weszprémi István írta meg Succineta Medicorum Hungáriáé et Transylvaniae Biographia с müvében. (Új kiadás, Bp., 1960—1970. II. 202—208.) 3 Esze Tamás: Egy fejezet a Rákóczi-szabadságharc könyv- és irodalomtörténetéből. Könyv és Könyvtár, 1964. (Debrecen, 1969.), 100. 4 Pauculae et gener alissimae posit iones с. értekezése első mondatában Huszti érdekes meghatározását adja a filozófiának: „Quicquid de quibuscumque rebus naturali intellectus lumine a nobis cognosci potest, Philosophia est:" Minden filozófia, amit az ész természetes fényénél megismerhetünk. 5 Weszprémi i. m. 205. 6 Tisza István Európai körutazás a XVII. században с tanulmányában megemlíti, hogy Bethlen Mihály 1693-ban Franekerben találkozott Husztival. Magyar Figyelő, 1911., III. 284. — Egyébként a debreceni Ref. Kollégium könyvtára őriz egy vaskos kéziratos kötetet (203 levél) Otia mea Franekerana stb. címmel (R. 142), mely korabeli professzorok (J. Perizonius, I. C. Bechmann) történelmi előadásait tartalmazza valószínűleg Huszti saját kézírásával. 7 Esze Tamás említett tanulmányában idézi Husztinak Dolháról gróf Károlyi Sándorhoz írott levelét, melyben az Angliában látott „fekete" (ólom — tőlem) pénzt említi Rákóczi rézpénzével kapcsolatban. 285
