A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Fehér Ágnes: Gondolatok a debreceni szabadegyházi közösségekről

fej, a nő pedig a szív" formulát számtalan kisegyházi adatközlőnk kihangsúlyozta. Mint már fentebb említettük: a kisegyházak tagjai gyermekeiket szinte születésük pillanatától kezdve elviszik a gyülekezeti foglalkozásokra, istentiszteletekre. A szabad­egyházak nagy többsége a gyermekek, illetve a fiatalok számára — gyakran a felnőt­tek istentiszteletével párhuzamosan vagy attól függetlenül —ifjúsági összejöveteleket, imaórákat rendszeresen szervez. A baptisták külön üdülőt tartanak fenn fiataljaik számára, melyek a vallási motivációkon túl is jó alkalmat biztosítanak a fiatalok is­merkedésére. Talán ezzel is magyarázható, hogy a szabadegyházak házassági mintá­jukban többnyire endogám beállítottságúak, vagyis lehetőleg egymás között házasod­nak. A vegyes házasságok, tehát a „hívők és hitetlenek" frigye nem túl szerencsés megoldás, számtalan konfliktus forrását hordozza magában. A szabadegyházakhoz való tartozás, a tagsági státus ugyanis egy speciális, meglehetősen kötött, szabályozott életmódbeli, életviteli formát követel meg. Ennek betartására pedig csak a nagyon aktív vallásgyakorlatot folytató tagok képesek. Tehát szinte követelményként szere­pel az, hogy a választott házastárs ugyanazon kisegyházhoz tartozzon. Kivételes eset­nek számított debreceni anyaggyűjtésünk során az a házaspár, ahol a férj a Keresz­tény Testvérgyülekezet látogatója, a feleség pedig a Szabadkeresztény Gyülekezet aktív tagja. Felmérésünk tanulsága szerint ez nem okozott eddig problémákat családi életükben, együttélésükben. Sok esetben megfigyelhető, hogy amennyiben vegyes házasság kötődik valamelyik kisegyházi közösségben, a csoport lehetőleg arra törek­szik, hogy a „világi" házastársat a gyülekezethez kapcsolják, később pedig felvegyék tagjaik sorába. A debreceni szabadegyházak esetében a „külső megtérések" száma nem jelentős, ezek a csoportok inkább belülről termelik ki utánpótlásukat. A vallási endogámia mértékét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az legerősebb, legmarkánsabb az általunk vizsgált debreceni szabadegyházak között a hetednapos adventistáknál, a baptistáknál, mérsékeltebb tendenciát mutat a testvérgyülekezetieknél, illetve a sza­badkeresztények körében. A vallási endogámia eszközként szolgál a csoportok nor­marendszerének fenntartásában, a kisegyházi hívő szabad, zavartalan vallásgyakorla­tának biztosításában. A vallásgyakorlati formák, a hitéleti momentumok egy hosszú időn keresztül kikristályosodott vallási-etikai normarendszer eredményeként értékel­hetőek. A szabadegyházi tag aktív vallási élete igen feszes, szoros, időben és térben egyaránt. A hét végi és a hét más napjain tartott vallási foglalkozásokon „illik" részt venni, a közösség számon tartja a tagság hitéleti aktivitását, tevékenységét. Tehát a szabadegyházi csoportok feltétlenül gyakorolnak egyfajta erkölcsi ellenőrző kontrollt tagjaik fölött. Bár a magyarországi szabadegyházak többsége külföldi missziói munka eredmé­nyeként gyökeresedett meg hazánkban, ennek ellenére a ma működő szabadegyházak megléte, funkcionálása társadalmunk jelenségeinek függvénye is. Mire gondolunk itt? Konkrétan arra, hogy ahol a társadalom működésének bizonyos szféráiban (első­sorban az egyén és a közösség kapcsolata, a közösségek hiánya, generációs problémák, elidegenedés stb.) valamilyen törés, „rés" keletkezik, ez azonnal lemérhető a kisegy­házak aktivitásának, taglétszámának alakulásán (növekedésén) is. Minél több prob­léma halmozódik fel társadalmi szinten, az emberi kapcsolatok szintjén, a szabadegy­házak annál találékonyabban, a maguk vallásos alapokra épülő eszközeikkel igyekez­nek megoldani tagjaik (sőt potenciális tagjaik) számára is ezeket a gondokat. És te­gyük hozzá: többnyire sikeresen. A tagok között uralkodó közvetlen, családias érint­kezési forma, az imaházak bensőséges hangulata még a kívülálló számára sem marad hatástalan. Debrecenben a közelmúltban felépült baptista imaház esztétikus küllemé­vel is nagy vonzerő a tagság számára. Természetesen Debrecenben is jól elkülöníthetőek a legálisan működő és törve­266

Next

/
Oldalképek
Tartalom