A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Néprajz - Marjai Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén
A lakodalmi jelmezek másik csoportja a lótáncoltatás és tehénvásári jelenetek, valamint munkautánzások — aratás, borbély, köszörűs stb. munkájának — tréfás bemutatása. Ez valamiképpen mind a házasságkötéssel kapcsolatos testi szerelem népszerűsítő paródiái, akkor is, ha a képáttéte] nem mindig világos. Mivel nagyobb részük az antik mitológiából öröklődött, ehhez tudni kell, hogy ott nemcsak szóbeli, mítoszi hagyománya volt az istenek szerelmi kalandjainak, hanem a templomhoz szent szolgák és szolgálók is tartoztak, hogy szolgálatára álljanak azoknak, akik a mítoszi kalandokat el is akarják játszani. Sőt az athéni, korinthoszi diktérionokban (bordélyházakban) szintén játszották az istenidilleket. Valami effélére emlékeztet az egyik pesti bordélyház Elizium (boldogok rétje) neve is az 1850-es évekből. Tehát volt több utánpótlás is a klasszikus képzetek folklorizálására. Ujváry Zoltán Játék és maszk I— III. (Debrecen, 1983) könyvéből a lakodalmi borbélyjelenettel kell többet is foglalkoznom (II. 1860). Ő csak alkalmi jelenetek közé sorolja, de elég, hogy leírta. A tréfa lényege, hogy a borbély és inasa rossz fakéssel vagy rozsdás bicskával van felszerelve. Teljesen elborítja habbal a páciens arcát, azután esetlen szerszámaival munkához lát. A páciens jajgat, és végül el kell menekülnie! Hogy közelebb kerüljünk a kiskunsági és hajdúsági játék mélyebb értelméhez, keressünk a népköltészetben olyan borbélylegényt, aki megfelelő szerszámmal alapos munkát végzett. Ez pedig borbélylegény Gyurka, aki a „gyönge rác menyecskéhez jár borotválni", mikor nincs otthon annak férje. Balladája szerint így: Az ügyes, hűtlen asszony Ablakban könyöklék gyönge rácmenyecske, Hát künn sétál vala borbélylegény Gyurka; — Jer bé hozzám, jer bé, borbélylegény Gyurka, Jer bé hozzám, jer bé, szomszéd legény Gyurka! Söröm is jó vagyon, borom is jó vagyon, Neköd ingyen adok, másnak pénzért adok, Sönki sincsen itthon, csak én vagyok itthon, Sönki sincsen itthon, csak én vagyok itthon, Uram a városba piros csizma vonni, Apám az erdőben somfavesszőt vágni, Anyám a malomba fejér-liszt-őlleni, Anyám a malomba fejér-liszt-őlleni. Addig csalogati borbélylegény Gyurkát, Amig az ereszbe őkelmit becsalá. Egyszer hazamöne az ő édes ura, Egyszer hazamöne az ő édes ura. Feleségöm, kéncsöm, eresz bé ingömöt, A városba jártam, piros csizmát hoztam, Piros csizmát hoztam, szépöt, milyent kaptam Piros csizmát hoztam, szépöt, milyent kaptam. 252
