A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Marjai Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén

ják az arra érdemes embereknek, és elárulják annak megszerzési módját is. De az ilyen embereket elragadja a kapzsiság, nem fogadják meg a táltos figyelmeztetését; ezért bezárul eló'ttük a visszajövetel útja egy idó're, és szerencsések lehetnek, ha azután kincs nélkül visszatérhetnek. Most a Hortobágy és vidékének csupán avval a táltoshiedelmével foglalkozom, amely szerint bikává átalakulva viaskodnak egymással és az alvilági, föld alatti kincskereséssel. Ezekre sok adatot gyűjtött Szűcs Sándor a Sárrétről és a Hajdúságból. A táltosok közül az egyik vihar idején a fellegben érkezik. De a vidéket védő táltos tüstént bikává változik, és a támadó bikatáltossal megverekszik. A viadal a földön dühöng, és a fehér védőbikának segíteni kell, vagy vasvillával szúrni a fekete támadót, vagy tejet önteni segítségül a fehér bika hátára. A viadal célja — Szűcs Sándor megfogalmazása szerint is — harc a jó időjárásért. A tudós-táltos ember előre tudja a viharral támadó másik táltos közeledését, még amikor semmi sem látszik az égen, és ő máris készül a bikaviadalra. Szűcs Sándor szerint ez a harc a jó időjárásért akármelyik vihar vagy zivatar elhárítására megesik. Azonban Barna Gábor Tiszaderzsen olyan adatot kapott, hogy a bikaviadal ideje Szent György napja és éjszakája (ápr. 24.).

14 Ez a naptári időpont kulcs nekünk a bikaviadal értelmezéséhez. Az ókori jelmezes játékok között a legősibbnek tekinthető a bikafő felrakása és a bikával viaskodás. A sumér bikaálarc szarvai sötétkékre színezettek, mint az éjjeli égbolt, a homéroszi bikaáldozatra felhajtott állatok szarva hegyét Nesztor bearanyoz tatja Learkész ötvössel, ezek talán csillagokat helyettesítenek, végül hortobágyi és tiszántúli bika szarva hegyét sárgaréz gomb mint csillag díszíti. Valamikor a régi középkori kelta és angol királyok sisakja bikaszarváról sem hiányozhatott a csillagot jelentő rézgomb.

15 (Ma is rajta a bika az ír váltópénzen, mert nekik nem fehérlómeséjük és -mondájuk van, hanem a cualingheni bikarablás-mítoszuk.) Ezek a bikák az égi Bika — Taurosz •— csillagkép földi másolatai, és a csillagkép és nap konstellációja idején váltak esedékessé a bikajátékok a Közel-Kelettől, Krétától a mai spanyol arénáig és az ír bikamítoszig. A Bika és a Nap együtt állását egyértelműen jelzi az az egyiptomi ábrázolás, amelyen az Ápisz bika szarva között hozza a napot. Miért emelkednek ki annyira a bikaviadalok a zodiákus jegyeivel kapcsolatos szertartások közül? Mert amikor a nap a Bika csillagképbe ér, a napéjegyenlőség időpontján kezdődött a csillagászati év. A bikaviadal az egész évi jó időjárásért és jó termésért folyik. Azóta a föld tengelye precessziós mozgása következtében a napéjegyenlőségi tavaszpont előrejött a Kosba, sőt ma már a Halakon is áthaladva a Vízöntő felé közeledik. Csak megszokásból írunk és mondunk ma is Kost. Most pedig lépjünk vissza a magyar táltosviadal Szent György-napi, április 24-i dátumához. Kiderül, hogy a nap ekkor lép át a Kos csillagképből a Bika csillagképbe. Vagyis a valamikori évkezdő tavaszpontba. Ez hagyományozódott a néphitben; ezért kell ezen a napon viaskodni az egész évre szóló jó időjárásért. A Toldi-féle bikaviadalt a múlt század elején még megjátszották erős fiatalok Oroszváron, Szolnokon és Kunmadarason. A magyar táltos felkészülésének a viadalra van egy ma figyelmen kívül hagyott módja — a rejtezés vagy alvás több napig. Ezalatt az alvilágban jár, és onnan táltosi erővel tér vissza. Az ókori példák sorából egyértelműsége miatt Hérodotosztól Rampszinitosz fáraó évenkénti alvilágra szállását idézem. Rendszeresen leszállt az alvilágba, és ott kockázott Démétér istennővel. Hol nyert, hol vesztett, 14 Barna Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. (Bpest, 1979.) 33. 15 Homérosz: Odüsszeia III. 418—438. sor. 245