A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Dankó Imre: Rendkívüli vételformák, szerzési módok

zó vételszerzési formák.

17 Az életmódkutatás szempontjából ezeknél fontosabb szerzési mód a gyűjtögetés. Mint tudjuk, a kezdetleges termelési módok egyik legelterjedtebbjét, a vadon termő, ehető vagy egyébként felhasználható növények, termések, állatok, állati termékek (például tojás, toll) összegyűjtésén alapuló kezdetleges életmódot — amiknek sok eleme tovább él mai termelési viszonyaink, életmódjaink között is — egyenesen gyűjtögető életmódnak nevezi a néprajztudomány.

18 A gyűjtögető életmód pedig szerteágazó, sokféle tényezőjével együtt a még tágabb, a halászatot, a vadászatot, a madarászatot, a méhészetet— legalábbis mindezek kezdetlegesebb formáit — is magába foglaló zsákmányoló életmódok körébe sorozza}

9 A pákászok, nádlacik, kolészók és egyéb rétes emberek, gyógynövény-, madártojásgyűjtők, erdőllők, gombászok stb. tartoznak ebbe az életmód-kategóriába. De ide kell sorolnunk a mezgerélőket, a böngészőket, sőt az újabb időkben az ipari kultúra és a városi életmód kitermelte guberálókat is.

20 Mindezeknek a szerzési módoknak az az alapja, hogy a gyűjtögetők találnak (megtalálják a keresett homit, utánajárnak stb.), s ezért ez az egész szerzési mód a találás kategóriájához is tartozik. Történetileg ide számíthatjuk az alamizsnagyűjtésnek, a különféle gyűjtési akcióknak egész sorát. A régi diákéletből ismeretesek például a szuplikálás, a kápslálás, a kántálás segélygyűjtő szokásai.

21 Végeredményében ide sorolhatjuk a kéregetéssel, a koldulással való gyűjtés szerzési módját is. Ezek számos fajtájáról nem áll módunkban teljes képet rajzolni. Csak arra mutatunk rá, hogy a kéregetés, koldulás is egyfajta rendkívüli vétel-, illetve szerzési forma, és mint ilyen, a javak cseréjének nagy, összefoglaló kutatási tárgykörébe tartozik.

22 Végezetre megállapíthatjuk azt is, hogy a különböző helyeken, más és más gazdasági, társadalmi és kulturális körülmények között folytatott gyűjtéses szerzéstszámos helyi és általános joghagyomány és rendelkezés szabályozta.

5 Ezekből a joghagyományokból, illetve 17 Gyűjt, gyűjtés In: MNyTESz. I. (Bp., 1976.) 1139.; EMSzT. IV. 822-823. Szerez jelentésére: Uo. és EMSzT. IV. (Bukarest, 1984.) 826. — Vö.: Bónis György jogtörténeti munkái közül egyedül a Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban (Kolozsvár, é. n.) c.-re hivatkozunk. Lásd: Imreh István: A rendtartó székely falu. (Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából.) (Bukarest, 1973.); Uő.: Erdélyi hétköznapok 1750—1850. (Bukarest, 1979.); Tárkány Szűcs 1981. 682—706.; Eörsi Gyula: A tulajdonjog fejlődése. A kapitalizmus tulajdonjoga. I—II. (Bp., 1951.) 18 Gyűjtögetés In: Magyar néprajzi lexikon. II. (Bp., 1979.) 378—379.; Magyarság néprajza II. (Bp., é. n.) 16—26.; Gunda Béla: A gyűjtögető gazdálkodás. Útmutató füzetek a néprajzi gyűjtéshez 1. (Bp., 1939.) 15-35. 19 Ha/öszö/In: Magyarság néprajza II. (Bp.,é.n.) 64—106.; VadászatlmUo. 27—63.; Madarászat: Balassa Iván—Ortutay Gyula: Magyar néprajz. (Bp., 1979.) 183., 225.; Méhészet In: Magyar néprajzi lexikon III. (Bp., 1980.) 548—553.; Balassa M. Iván: Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében=Ethnographia LXXXI. 1970. 20 Dankó Imre: Pákász, nádlaci, kolészó.=Múzsák. 1977. 2. sz. 20—22.; Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa. [Bp., é. n. (1942)]; Uő.: Régi magyar vizesvilág. (Bp., 1977.); Erdőlésln: EMSzT. III. (Bukarest, 1982.) 291.; Gombászásln: MNyTESz. I. (Bp., 1967.) 1071-1072.; Böngészés In: MNyTESz. I. (Bp., 1967.) 363.; Mezgerélln: MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 912-913.; Guberálásln: MNyTESz. I. (Bp., 1967.) 1102. Vö.: Kiss Lajos: A szegény ember élete. (Bp., é. n.) Uő.: A szegény asszony élete. (Bp., é. п.); Békés István: Szegény ember gazdag városban. (Bp., 1973.) 21 Szilágyi Ferenc: Deákok tüköré. Magyar diákvilág a felvilágosodás korában. (Bp., 1986.) V. Fejezet: Szuplikánsok, mendikánsok, legátusok. — Avagy miből élt a diákköztársaság? 135—153.; Vö.: Koledálásln: MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 524-525. 22 Koldulásln: Tárkány Szűcs 1981. 211.; Magyar néprajzi lexikon III. (Bp., 1980.) 239—240.; Kéregetln: MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 452.; Koldusln: MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 524. -Vö.: Kiss Lajos: A szegény ember élete. (Bp., é. п.); Uő.: A szegény asszony élete. (Bp., é. n.) Békés István: Szegény ember gazdag városban. (Bp., 1973.); Hanák Péter(szerk.: Hogyan éltek elődeink? Bp., 1980.) 23 Csizmadia Andor—Kovács Kálmán—Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. (Bp., 1978.); Vagyonjog In: A Pallas Nagy Lexikona XVI. (Bp., 1897.) 584. — Vö.: PappLászló: Vezérfonal a népi jogélet kutatásához. Az Országos Népkutató Munkaközösség útmutató füzetei 4. (Bp., 1948.) A tulajdon és vagyon In: 25—28.; A tulajdonszerzés általában: 28—36.; Adásvétel: 42—45.; Csere: 45.; Ajándékozás: 45.; Kölcsön (kamat, uzsora), Haszonkölcsön, Letét: 45—46.; Kereskedelmi és bankügyletek; 46—47.; Bérlet; 47.; Haszonbérlet: 47—48.; stb. 191