A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Dankó Imre: Rendkívüli vételformák, szerzési módok

6. BÉRLET, nem állandó tulajdonforma. Házat, lakást, mindenfajta járművet, eszközt, ruhát stb. lehet meghatározott időre, meghatározott bérleti díjért bérbe adni, illetve bérbe venni. A bérlet mindig bérleti díjjal jár együtt, nem úgy, mint a vele sokban rokon kölcsönzés (például ruhakölcsönzés). A bérlet abban is különbözik a kölcsönzéstől, hogy hosszabb időtartamú annál. Föld-, ház- vagy lakásbérlet esetében akár évtizedekig is eltarthat. A bérleti tulajdonforma fontos kritériuma a jótállás, a szavatosság, illetve a kártérítés. Ezekről a követelményekről a bérletkötést megelőzően a bérbeadó és a bérlő megegyeznek, az egyezséget általában a bérleti szerződésben is szerepeltetik. A bérleti szerződésekben vagy a bérleti szerződések nélküli bérletekben nagy szerepe van a bérleti joghagyományoknak, a bérleti szerződések egyes feltételeit ezeknek a joghagyományoknak a szellemében fogalmazzák meg. A bérleti forma egyfajta korlátozott tulajdonforma: időleges, csak használati, mégpedig cél szerinti használati jog illeti meg a bérlőt stb.

11 7. CSALÁS, elcsalás, kicsalás formákban ismeretes leginkább. Bármely anyagra, terményre, termékre és szolgáltatásra, bármely mennyiségben vonatkozhat. A csaló hamis adatok, félrevezető információk, mindenféle alakoskodás és hamisítás (például pénz is) segítségével vagy teljesen ingyenesen, vagy pedig mélyen árán, értékén alul jut hozzá bizonyos javakhoz. Leggyakrabb csalásformák az anyagminőség-csalások, a mértékcsalások, az adócsalások, vám-, helypénzcsalások, játékcsalások (kártya, különböző ügyességi játékok, versenyek). A csalás minden fajtája törvénytelen, jogtalan és büntetendő. Társadalmi megítélés tekintetében azonban van köztük némi különbség. A tulajdonosok, különösen a büszke, dölyfös, öntelt gazdák eszén túljáró, szokatlan cselekkel dolgozó, rafinált csalókat a közvélemény nem minden esetben marasztalja el. Sőt elismeréssel adózik neki, s nem egy esetben a furfangos csaló figuráját beépíti anekdotáiba, igaz történeteibe, meséibe. A csalás alapja a hazugság. A csalónak jó hazugnak, nagy hazugnak kell lennie. Jó hazug pedig csak az lehet, aki jó emberismerő, és egyébként is tájékozott, általában tájékozottabb, mint becsapni kívánt környezete. Nem csoda, ha a jó csaló alakja mellé a jó, a nagy hazug figurája is társult anekdotáinkban, igaz történeteinkben.

12 8. ELKOBZÁS, lehet szabályos, azaz jogszerű és szabálytalan, önkényeskedő eljárás. Mindkét esetben azt jelenti, hogy mindennemű ellenszolgáltatás nélkül sajátítanak el bizonyos, arra hivatott szervezetek vagy egyének bizonyos, általában tiltott javakat. Legtöbbször csempészárutvagy a tulajdonoshoz nem igaz úton jutottanyagokat, terményeket, termékeket koboznak el. A kellő jogi biztosítékokkal nem rendelkező társadalmakban előfordul olyan elkobzás is, ami mindenféle jogi alapot nélkülöző önkényeskedés. Irodalmunkban neves emléke ennek a Ludas Matyi, illetve Döbrögi földesúr önkényes libaelkobzása. A népi jogérzet mindkétfajta elkobzást elítél, de különösen elmarasztalja az önkényeskedő, mindenféle jogalapot nélkülöző elkobzást. Ennek a vélekedésnek szép kifejezése a már említett Ludas Matyi, illetve Döbrögi megítélése.

13 11 Tárkány Szűcs 1981.: 553., 571. 12 Tennecker Seyfert: A lókereskedés minden titkaival, kereskedési fortélyaival, és a lószépítési mesterségekkel kézikönyvül: Kampelli Krell... porosz királyi istállómester... alaptételei szerint. 2. megjobbított kiadat után magyarra fordítva. (Pesten, 1833.); Kaptay Ferenc: Állatvásár és vásártéri csalások. Továros, 1937.; Nemes-Nyéky T. Ferenc: Állatvásárok kupecfogásainak leleplezése és a csalások felismerése. (Hajdúnánás, 1937.); Diczig Alajos: A vásárok és a vásározás. Vásárügyi útmutató. (Debrecen, 1933.); Csal: MNyTESz. 1. (Bp., 1967.) 471.; EMSzT. II. (Bukarest, 1978.) 18.; Csalás In: A Pallas Nagy Lexikona. IV. (Bp., 1893.) 601-602.; Csaló: MOKISz. (Bp., 1906.) 113. hasáb. 13 Elkobzottln: EMSzT. II. (Bukarest, 1978.) 1018. 189