A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

24. kép A halápi csárda, 1940-es évek nyel, tőle balra a borivó szoba kármentővel. A kármentőből szűk pincelejárat visz a borospincébe. A borivó szoba mellett a kamara pincegádorral, majd a padlásfeljáró és a mellékhelyiségek. A konyhától jobbra a kocsmáros szobája, majd utána a két vendégszoba. A vendégszobákban kívülről, a folyosóról fűthető kályhák voltak. Alápincézve a borivó szoba volt csak, valamint a boltozott — kamrából indított — pincelejárat. A helybeli öregek szerint a pincéből alagút vitt az erdőbe. A pincelejárat után valóban van egy nagyobb méretű befalazott nyílás, de az alagút feltehetően legenda. (Rózsa Sándor neve itt is felmerül.) Köhler olyan áttekinthető tervet készített, ahol az új vendégfogadó mellett a régi is rögzítésre került, valamint a szekérállás és a kút is. A mai épület kétségtelenül egyezik Köhler tervével. A városi tanács az új vendégfogadó építése mellett hosszasan vizsgálja az állás ügyét — vagyis hogy kijavítsa a régit, vagy újat építsen.

41 Szikszai Mihály és Deák György ácsmesterek ajánlatokat adnak a meglevő állás kijavítására. Új, szép szekérállás tervét készíti el Rachbauer Péter — tíz öl hosszú, hat öl és egy sük széles, 425 váltóforint a kőművesmunka ajánlata. A városi tanács ekkor még a régi állás kijavítása mellett dönt. 1841-ben a régi állás leég, az új épület versenytárgyalását Bekó Albert kőművesmester nyeri 359 váltóforint legkisebb költséggel, az ácsmunkát Szoboszlai János 145 váltóforintért. 1878-ban Berényi Sándor mérnök helyszínrajzot készít a területről, mivel a csárda körüli hat hold föld szántóhoz jelentős erdőkivágás szüksé41 HB ML. Rajz 270. A halápi vendégfogadónál építendő állások rajza. Bekő Albert építőmester 1841. júl. 3. 21X46 cm. Rel. civ. Debr. 484/1841. Mellékelve a szekérállás ácsmunkájának rajza. 159