A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

22. A hajdúhadházi Vadas csárda jelenleg ros között helyezkedett el, a vásártéren. A vele szemközti öreg épület is az út másik oldalán a csárdához tartozott, szálláshely lehetett. Az épület elrendezése nagyon hasonlít az egykori Nyulas csárdához. Kettős ívezetű, szépen boltozott tornácból nyílik jobboldalt a pincelejárat, szemben pedig az ivó. A pitvar és a füstöskonyha már nincsen meg, ezeket régen kibontották az ivó megnövelésére. Az árendátor szobája helyén ma raktár van. A helyiségeket bordás famennyezet fedi. A szépen boltozott nagyméretű pincetér csaknem az egész épület alatt végighúzódik. Az épület eredetiségét leginkább keleti főhomlokzata, boltozott tornáca és pincerendszere őrizte meg. A népi barokk csárda szimmetrikus szerkesztése még ma is hatásosan érvényesül. Nagy kár, hogy környezete teljesen idegenül épült be, figyelmen kivül hagyva a jelentős épületet. A keleti főhomlokzat kivételével az összes többi homlokzat durván át van alakítva. A Déri Múzeum 1964-es fényképfelvételein jól látszik a csárda tágas, szabad környezete. Az épület szelíd emelkedésen állt, az idegenül és zavaróan ható magas betonterasz még nem volt meg! A déli homlokzaton szimmetrikusan elhelyezett ablakpár volt, melyből az egyik ma már el van tüntetve, közelében csúnya vasajtó lett behelyezve. Fontos és sürgős feladat lenne az elhanyagolt és sok torzítást szenvedett épületet — az eredetiség messzemenő figyelembevételével — helyreállítani, a szemközti szállásépülettel együtt. A Vadas csárda a vásártéren állt, így történetéhez a vásározással kapcsolatos események is hozzátartoztak. A leghíresebb, illetve leghírhedtebb az ún. 1872. július 4-én a Vadas csárda előtti vásártéren három kerületi pandúr lelőtt két hadházi embert, majd a feldühödött tömeg agyonvert két pandúrt. Erről a levéltárban levő jelentés így 156